Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Körösi István és arányuk a GDP-hez viszonyítva az ezredforduló után még csökkent is (12. táblázat). Közép-Európában Szlovénia költ a legtöbbet oktatásra a GDP-jéhez mérten, majd Svájc és Ausztria következik a sorrendben. Magyarország a közép-európai országok között a negyedik helyen áll. Németország az 1990-es évek közepe óta nem növelte, hanem csökkentette oktatási kiadásait, s GDP-jének mindössze 4,4 százalékát költi közoktatásra, ami jelentős mértékben kiélezte a korábban jó színvonalú német oktatási rendszer problémáit, s jelentős minőségi romláshoz vezetett. 12. táblázat Oktatási kiadások a GOP százalékában 1995 2000 2004 2006 EU-27 4,88 5,06 5,04 EU-15 4,98* 4,95 4,88 Magyarország 5,39 4,42 5,43 5,41 Lengyelország 5,10 4,89 5,41 5,25 Csehország 4,71** 3,97 4,37 4,61 Szlovákia 5,01 3,93 4,19 3,79 Szlovénia 5,89* 5,76 5,72 Németország 4,62 4,46 4,59 4,40 Ausztria 6,04 5,74 5,52 5,44 Svájc 5,42* 5,91 5,50 * 2001. évi adatok, ** 1996. évi adat A Eurostat (Brüsszel) 2010-es adatai alapján Az oktatási kiadások aránya alacsonynak értékelhető Közép-Európában is. Demográfiai okokból az alapfokú képzésben lévők száma stagnáló illetve csökkenő tendenciát mutat, de a felsőfokú képzésben résztvevőké meredeken nőtt, különösen a kelet-kö- zép-európai országokban. így nem indokolt a képzési ráfordítások csökkentése, hanem növelésükre és főleg jobb struktúrában történő elköltésükre lenne szükség. A felsőfokú képzés strukturális összetételét érdemben szabályozni, javítani kellene. A közoktatás, a tudomány, a kutatás-fejlesztés, a kultúra és az innováció egységes láncolatot alkotva, együtt határozza meg az országok fejlesztési kilátásait. Ezekre a területekre a két világháború között éppen a világgazdasági válság körüli években Magyarország és Finnország költöttek relatíve a legtöbbet, akkori nemzeti jövedelmük mintegy 15 százalékát. (Ez a jelenlegi GDP-adatokkal nem hasonlítható össze, de a jelenlegi kiadásoknál nagyságrendileg nagyobb arányt jelentett). A kutatás-fejlesztési kiadások alakulása a GDP-hez viszonyítva az EU-27-ekben 1998 és 2008 között 1,8 százalékról 1,9 százalékra nőtt, ami mikroszkopikus elmozdulást jelent. A lisszaboni célkitűzés három százalék lett volna. Közép-Európa nyugati 76 Külügyi Szemle
