Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban

Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatokban felében (a nem EU-tag) Svájc költ a legtöbbet K+F-re, csaknem három százalékot. Né­metországban ez az arány lassú növekedéssel 2008-ban 2,63 százalékot, Ausztriában 2,67 százalékot ért el. Magyarország ráfordítása jelenleg körülbelül egy százalékot tesz ki, korábban a 0,6-1 százalékos sávban mozgott. A kelet-közép-európai térség két leg­nagyobb mértékben fejlesztő országa Szlovénia és Csehország, ahol a GDP 1,66, illetve 1,47 százalékát költik K+F-re. E két országban növekvő a K+F-kiadások aránya. Tér­ségünkben Szlovákia költ a legkevesebbet K+F-re és a kiadások hanyatló tendenciát mutatnak (13. táblázat). 13. táblázat Kutatás-fejlesztési kiadások a GDP százalékában 1998 2000 2004 2008 EU-27 1,79* 1,85* 1,82* 1,9* EU-15 1,84* 1,91* 1,89* 1,99* Magyarország 0,66 0,79 0,87 1 Lengyelország 0,67 0,64 0,56 0,61 Csehország 1,15 1,21 1,25 1,47 Szlovákia 0,78 0,65 0,51 0,47 Szlovénia 1,34 1,39 1,4 1,66 Németország 2,27 2,45 2,49 2,63* Ausztria 1,78 1,94* 2,26 2,67* Svájc 2,53 2,9 * becsült adatok A Eurostat (Brüsszel) 2010-es adatai alapján A tudományos kutatók létszáma az EU-27-ekben 2000 és 2008 között 1,1-ről 1,5 mil­lió főre emelkedett. Közép-Európában ez a létszám 2008-ban 489 ezer főt tett ki, ebből Németország, Ausztria és Svájc együttesen 359 ezer fővel részesedett. A kelet-közép- európai tudományos kutatók létszáma kb. 130 ezer fő, ami az arányát tekintve Közép- Európában 26,1 százalékot tesz ki, az EU-27-ekhez viszonyítva 8,7 százalék (14. táblá­zat). A gazdasági fejlettségbeli különbség a kutatók létszámában, a tudományos poten­ciál méretében és különösen hasznosításában egyaránt megnyilvánul. Németországban a kutatók létszáma a magyarországinak mintegy a 15-szöröse, Ausztriában csaknem a kétszerese. Szembetűnő, hogy Csehország kutatói potenciálja a magyarországinak több mint másfélszerese, holott a két ország lakossága igen hasonló nagyságú. 2010. tavasz 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom