Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra
Lux Ágnes-Szabó Máté-Sziklay Júlia alátámasztja a nemzetek feletti, természetjogi indíttatást és ezzel együtt az emberi jogok nemzetközivé válását.5 Ezzel azonban - a felfokozott várakozásra rácáfolva - nem jött létre önálló nemzetközi védelmi rendszer, és a dokumentum jogilag kötelező erővel sem rendelkezett, de időközben az államok gyakorlata alapján mégis a szokásjog részévé vált.6 Az emberi jogok nemzetközi törvénye az ENSZ Alapokmányának emberi jogi rendelkezései mellett Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából, a két emberi jogi egyezségokmányból, valamint A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának fakultatív jegyzőkönyveiből áll.7 A nyilatkozat, valamint az azt követően elfogadott, az univerzális emberi jogi normákat rögzítő nagy nemzetközi jogi-emberi jogi egyezmények az ombudsmanok munkáját, tevékenységük igazolását szolgáló funkciót töltenek be mindenütt, ahol nem csupán közigazgatást ellenőrző funkciókkal rendelkeznek. Az ilyen, például a brit „Commonwealth" típusú államokban a különféle „emberi jogi tanácsok" látják el a nemzeti emberi jogi intézmény szerepkörét, az ombudsmant esetleg bevonva munkájukba. Európában, ahol az EU antidiszkriminációs normái érvényesülnek, a különféle elnevezésű „Egyenlő Bánásmód Hatóságok", avagy „emberi jogi intézetek" tehetnek szert ilyen funkcióra. Ezek hálózatának koordinálását, szervezését és főként a fejlődő, szegény országokban finanszírozását is az Emberi Jogi Főbiztos Tanácsa (Genf) látja el, amelyet 2005-ben hoztak létre az ENSZ reformfolyamatának keretében a hasonló, ám nem azonos funkcióval rendelkező bizottság jogutódjaként. Magyarországról 2010-ig nem adtak be akkreditációs kérelmet a „nemzeti emberi jogi intézmény" státus elismerésére, ennek első kísérletét a Külügyminisztérium emberi jogi fórumán október 18-19-én jelentette be Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Amennyiben az akkreditációs eljárás 2011-ben eredményre vezet, akkor az általános ombudsman töltheti be Magyarországon a nemzeti emberi jogi intézmény szerepét. Mindez jelentős profilbővülést hozhat a nemzetközi területen, hiszen az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Magyarországot képviselve így bekerül az ENSZ keretei között működő emberi jogi nemzetközi hálózat közösségébe. Ez a lépés egyrészt komoly szakmai kihívást jelent, másrészről a magyar ombudsman (és rajta keresztül Magyarország) emberi jogi megítélésében, reputációjában jelentős presztízsemelkedést hoz magával. Nemzeti emberi jogi intézmények (National Human Rights Institution - NHRI) A nemzeti emberi jogi intézmények kialakulása A nemzeti emberi jogi intézmények történetének kezdete az 1990-es évekhez kötődik azzal a megjegyzéssel, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa már 1946-ban sürgette hasonló intézmények felállítását. Az eredeti elgondolás az volt, hogy információs 80 Külügyi Szemle
