Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről
A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről a kérés elutasítása csak egy úgynevezett kényszerítő ok („compelling reason") fennállása esetén fordulhat elő. Az eljárásban részt vevők szerint ilyen oknak tekinthető az, hogy a tanácsadó véleményt kérő közgyűlési határozat egyetlen állam, Szerbia érdekét szolgálja, és nem a Közgyűlés munkáját segíti. A bíróság joggyakorlatára hivatkozva azonban megállapította, hogy a kérdés eredetével, illetve a történeti háttérrel kapcsolatos körülményeket nem vizsgálja a lehetséges kényszerítő ok megállapíthatóságánál.14 Többen azt is kifogásolták az eljárás során, hogy a közgyűlési határozat nem utal arra, miért is szükséges ebben a kérdésben a bíróság tanácsadó véleménye, és ez menynyiben fogja segíteni a Közgyűlést.15 Kifogásolható ugyancsak több résztvevő fél szerint, hogy milyen súlyos politikai következményei lehetnek a tanácsadó véleménynek. A bíróság korábbi tanácsadó véleményeiben ezen érveket ugyancsak elvetette,16 most sem látott okot tehát az eltérésre. A bíróság ezzel szemben azt vizsgálta valós problémaként, hogy az a tény, miszerint a tanácsadó véleményt a Közgyűlés és nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérte, nyomós ok lehet-e az elutasításhoz. A bíróság szerint azonban önmagában a függetlenség kikiáltása és a ma is hatályos ENSZ BT 1244 (1999) számú határozata, illetve az a tény, hogy a koszovói kérdés továbbra is napirenden van a Biztonsági Tanácsban, nem akadályozza meg a Közgyűlést abban, hogy megvitassa a problémát. A bíróság szerint az idő előre haladtával éppen növekszik annak szüksége, hogy a BT mellett a Közgyűlés is foglalkozzon az adott problémával.17 A bíróság végül megállapította, hogy az a körülmény, miszerint a BT korábban többször foglalkozott a koszovói kérdéssel, nem olyan nyomós ok, amivel a kérelem elutasítását indokolni lehetne.18 A tanácsadó véleményben megválaszolandó kérdés bírósági értelmezése A bíróságnak adott esetben már a kérdés értelmezése közben jelentős feladatai lehetnek. Egyrészt a kérdés lehet egyszerűen rosszul, illetve bonyolultan megfogalmazott, másrészt elképzelhető, hogy csak kutatás után derül ki, hogy nem a valódi jogkérdést tartalmazza. Az ilyen esetekben a bíróságnak magát a kérdést is meg kell állapítania. A bíróság álláspontja szerint jelen esetben nem ez volt a helyzet: a koszovói függetlenség kikiáltásával kapcsolatban feltett kérdés rövid és világos, amilyennek egy jogászok által megfogalmazott kérdésnek lennie kell: sebészi pontosságú. A szerző álláspontja szerint azonban a feltett kérdés meglehetősen problémás. Valóban rövid és egyszerű, ebben a bíróságnak igaza van. Rosszul van azonban megfogalmazva. Legalábbis, ha azokat a kérdéseket vesszük, amelyekre nem adható egyszerű jogi válasz, és ami a tényleges kérdés Koszovó esetében: Államnak tekinthető-e Koszovó, annak ellenére, hogy a függetlenség kikiáltásakor és jelenleg is nemzetközi felügyelet alatt áll? A koszovói albánokat mint Szerbián belüli nemzeti kisebbséget megillette-e a függetlenség kikiáltásakor az önrendelkezés joga, vagy létezik-e koszovói nép? 2010. tél 67
