Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről
Németh Csaba Joghatóság A Nemzetközi Bíróság statútuma 65. cikkének 1. bekezdésében8 foglalt feltételek fennállta esetén adhat tanácsadó véleményt. Eszerint a feltételek:- a kérdés jogi kérdés legyen, és- a kérdést az ENSZ Alapokmány által vagy az alapján felhatalmazott szerv kérje. Az Alapokmány 96. cikkének 1. bekezdése szerint az ENSZ Közgyűlése jogosult tanácsadó véleményt kérni. Az Alapokmány 11. cikk 2. bekezdése szerint: „A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biztonsági Tanács vagy a 35. cikk 2. pontja értelmében olyan Állam terjeszt eléje, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat és az ilyen kérdések tekintetében a 12. cikkben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt Államnak vagy Államoknak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind az érdekelt Államnak vagy Államoknak mind a Biztonsági Tanácsnak. Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie." A problémát jelen esetben az Alapokmány 12. cikk 1. bekezdése jelenti, miszerint ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Alapokmány által ráruházott funkcióit gyakorolja, a Közgyűlés nem tehet javaslatokat a kialakult vita vagy a szituáció kapcsán. Az eljárás során felvetődött a kérdés, hogy az Alapokmány 12. cikke nem akadályozza-e a Közgyűlést abban a jogában, hogy tanácsadó véleményt kérjen a Nemzetközi Bíróságtól. Ahogy a bíróság helyesen megjegyezte, a 12. cikk nem a tanácsadó vélemény kérését, hanem a javaslattételt tiltja meg,9 következésképpen a 12. cikk a tanácsadó vélemény kézhezvételét követő közgyűlési mozgásteret szűkíti.10 Az első feltételre térve nem lehet jelen esetben vitatható, hogy a Közgyűlés által feltett kérdés jogi jellegű. A kérdés a függetlenség kikiáltásának a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozik, tehát jogi választ igényel.11 Az eljárásban résztvevők közül többen azzal érveltek, hogy a kérdés valójában politikai, hiszen a nemzetközi jog nem szabályozza egyáltalán a függetlenség kikiáltásának aktusát. A Nemzetközi Bíróság szerint viszont a kérdés politikai vonatkozása nem lehet ok arra, hogy joghatóságának hiányát állapítsa meg. A fentiekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy van joghatósága a tanácsadó vélemény adására.12 Az úgynevezett kényszerítő ok vizsgálata A bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a diszkrecionális joga alapján jelen ügyben a tanácsadó vélemény iránti kérést elutasítsa-e. A Nemzetközi Bíróságnak ugyanis nincs kötelezettsége tanácsadó vélemény adására, és a joghatóságának megállapítása után is figyelembe vehet olyan okokat, melyek azt indokolják, hogy a kérelemnek ne tegyen eleget.13 A mérlegelési jogkörének gyakorlása során azonban a bíróságnak tekintettel kell lennie arra a szerepre, amelyet az ENSZ szervezetében betölt, ezért 66 Külügyi Szemle
