Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről

Németh Csaba Joghatóság A Nemzetközi Bíróság statútuma 65. cikkének 1. bekezdésében8 foglalt feltételek fenn­állta esetén adhat tanácsadó véleményt. Eszerint a feltételek:- a kérdés jogi kérdés legyen, és- a kérdést az ENSZ Alapokmány által vagy az alapján felhatalmazott szerv kérje. Az Alapokmány 96. cikkének 1. bekezdése szerint az ENSZ Közgyűlése jogosult ta­nácsadó véleményt kérni. Az Alapokmány 11. cikk 2. bekezdése szerint: „A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartására vonatkozik, és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biz­tonsági Tanács vagy a 35. cikk 2. pontja értelmében olyan Állam terjeszt eléje, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat és az ilyen kérdések tekintetében a 12. cikkben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt Államnak vagy Álla­moknak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind az érdekelt Államnak vagy Államoknak mind a Biztonsági Tanácsnak. Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szük­ség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie." A problémát jelen esetben az Alapokmány 12. cikk 1. bekezdése jelenti, miszerint ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Alapokmány által ráruházott funkcióit gyakorolja, a Közgyűlés nem tehet javaslatokat a kialakult vita vagy a szituáció kapcsán. Az eljárás során felvetődött a kérdés, hogy az Alapokmány 12. cikke nem akadályozza-e a Köz­gyűlést abban a jogában, hogy tanácsadó véleményt kérjen a Nemzetközi Bíróságtól. Ahogy a bíróság helyesen megjegyezte, a 12. cikk nem a tanácsadó vélemény kérését, hanem a javaslattételt tiltja meg,9 következésképpen a 12. cikk a tanácsadó vélemény kézhezvételét követő közgyűlési mozgásteret szűkíti.10 Az első feltételre térve nem lehet jelen esetben vitatható, hogy a Közgyűlés által fel­tett kérdés jogi jellegű. A kérdés a függetlenség kikiáltásának a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozik, tehát jogi választ igényel.11 Az eljárásban résztve­vők közül többen azzal érveltek, hogy a kérdés valójában politikai, hiszen a nemzetkö­zi jog nem szabályozza egyáltalán a függetlenség kikiáltásának aktusát. A Nemzetközi Bíróság szerint viszont a kérdés politikai vonatkozása nem lehet ok arra, hogy jogha­tóságának hiányát állapítsa meg. A fentiekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy van joghatósága a tanácsadó vélemény adására.12 Az úgynevezett kényszerítő ok vizsgálata A bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a diszkrecionális joga alapján jelen ügy­ben a tanácsadó vélemény iránti kérést elutasítsa-e. A Nemzetközi Bíróságnak ugyanis nincs kötelezettsége tanácsadó vélemény adására, és a joghatóságának megállapítá­sa után is figyelembe vehet olyan okokat, melyek azt indokolják, hogy a kérelemnek ne tegyen eleget.13 A mérlegelési jogkörének gyakorlása során azonban a bíróságnak tekintettel kell lennie arra a szerepre, amelyet az ENSZ szervezetében betölt, ezért 66 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom