Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla a külpolitikába is. A nyilvános diplomácia előretörésének „morális indítékaihoz" tartozik az a felfogás is, miszerint egy ország imázsa és hírneve közjószág, mely elősegíti vagy hátráltatja az állampolgárok törekvéseit.14 Propaganda vagy kulturális diplomácia? A nyilvános diplomáciát a mai napig olykor a propagandával azonosítják, nem alaptalanul, hiszen mindkét tevékenység a közvélemény meggyőzésére, megnyerésére törekszik az azt kifejtő kommunikátor céljainak érdekében. Eszközeik azonban különböznek. Míg a propaganda leegyszerűsített, félrevezető üzeneteket sulykol a célközönségbe, addig a nyilvános diplomácia ideális esetben kétoldalú kommunikációt jelent, amely nem a konfliktust hanem a nemzetközi egyetértést hivatott elősegíteni, valós tények objektív megjelenítésével.15 Az alapvető különbség a propaganda és a nyilvános diplomácia között az, hogy míg a köznyelv a propagandát a „fekete propagandával", azaz a nem helytálló, kétes eredetű információkkal azonosítja, a nyilvános diplomácia az úgynevezett „fehér propagandával", azaz a beazonosítható forrásból származó, helytálló információkkal egyenlő.16 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyilvános diplomácia ne emelné ki az információknak az adott országra előnyös oldalát. A nyilvános diplomácia nem egyenlő a kulturális diplomáciával sem. A kulturális diplomácia valójában a nyilvános diplomácia hosszú távú eszközeit foglalja magába. Az oktatás, a művészetek bemutatása, a kulturális és szakmai csereprogramok mindmind részei a nyilvános diplomáciának, azonban hosszú távú célokat szolgálnak, s hatásuk gyakran évtizedek és generációk múlva érzékelhető. Az így kialakított kapcsolat- rendszer a rövid távú nyilvános diplomáciai célok eléréséhez nyújt támaszt. A nyilvános diplomácia tehát magába foglalja a kulturális diplomáciát, ám annál tágabb fogalom. A kulturális diplomácia segítségével kialakított hálózatok, az így bevont csoportok nagy segítséget jelenthetnek aktuálpolitikai kérdések esetén és akár kríziskommunikációban is. A kulturális diplomácia a hosszú évek alatt kialakult bizalomnak köszönhetően képes lehet az aktuális politikai zavarok felett „átnyúlva" a kapcsolatok további fenntartására, adott esetben a diplomáciai eltávolodás idején is.17 A három nyilvános diplomáciai alapmodell Gilboa, a nyilvános diplomácia elismert szakértője három modellt különít el: a klasz- szikus hidegháborús, a helyi PR-modellt, valamint a nem állami globális modellt.18 A modellek nem lineárisan követik egymást, hanem egymás mellett is léteznek. Egy 6 Külügyi Szemle
