Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berkics Erika: Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói

Berkics Erika társadalomtudományok és a földrajz nyelve a galego, a természettudományoké pedig a spanyol. Ez azt mutatja, hogy a galíciai kormány nyelvpolitikája elmozdult a galego nyelv intézménysült megszilárdítása irányába, ami nem kevés vitát váltott ki a koráb­ban „nyelvi békével" jellemzett Galíciában. A saját nyelv használata mindegyik, saját nyelvvel rendelkező autonóm közösségben nőtt, kismértékben még Baszkföldön is, ahol a szülő három típusú iskola közül választ­hat. Az A modellben az oktatás nyelve spanyol, a baszkot csak nyelvórái keretek között tanítják; a B modellben az alsóbb osztályokban a baszk nyelven folyó oktatás kap hang­súlyt, ezáltal biztosítva, hogy azok is megtanulhassanak baszkul, akiknek családjában nem használják a nyelvet, felsőbb osztályokban az ismeretek elsajátítása spanyolul tör­ténik; a D modellben baszk nyelvű az oktatás, de mellette vannak spanyol nyelv és iro­dalom órák. Az elmúlt két évtizedben a három iskolatípus beiskolázási mutatói jelentő­sen átstrukturálódtak: az 1983/84-es tanévben a diákok 77,7%-a tanult az A modellben, 2007/08-ban csak 20,9%-uk; a D modellben ellentétes előjelű változások történtek: 14,2%- ról (1983/84) 56%-ra nőtt azoknak az aránya, akik ezt a modellt választották; a B modell népszerűsége kisebb mértékben, 8,1%-ról 21%-ra nőtt az elmúlt huszonhárom évben.25 A változások biztosítják a baszk nyelv megőrzését - mely az egyetlen szigetnyelv Eu­rópában -, de beszélőinek számát jelentősen nem növelik: az EUSTAT 2006-os adatai szerint a baszkföldiek 37,5%-a volt baszkul beszélni tudó kétnyelvű, 17%-a baszkul értő, de beszélni nem tudó kétnyelvű, és 45,2%-a spanyol egynyelvű - vagyis a baszkföldiek több mint 70%-a nem beszél baszkul. Összegzés A spanyol autonómiarendszer az 1979-1983 között elfogadott autonómia-statútumok több szakaszban végrehajtott reformjainak köszönhetően fokozatosan kiteljesedett, a decentralizáció eredményeként a föderális berendezkedés irányába tart. A regionális önkormányzatok hatásköreinek bővülésével a történelmi nemzetiségek és régiók kö­zött a spanyol alkotmány 151. §-a által meghúzott választóvonal halványulni látszik, a történelmi nemzetiségek és régiók, nacionalizmus és regionalizmus fogalmak tartal­mai közeledtek egymáshoz. A baszk és katalán kisnemzetek több évszázados önigazgatási igényének, gazdasági, kulturális érdekei érvényesítésének megvalósulása az „állam nélküli nemzeti lét" - a baszk és katalán statútumok által biztosított keretin belül - a két autonóm közösség lakóinak többsége számára elfogadható. Az 1979-es alkotmánnyal megalapozott autonómiarendszerben a nemzeti és az ön­magukat időről időre újradefiniáló regionális identitások egyre jobban megférnek egy­mással, annak ellenére, hogy a több évszázada együtt élő történelmi nemzetiségek és 110 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom