Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berkics Erika: Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói
Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói közösségek regionális identitása az autonómiáknak köszönhetően erősödött. A Fran- co-diktatúra nyelvi következményeit a saját nyelvvel rendelkező autonóm közösségek nyelv-, illetve oktatáspolitikája visszafordította, a regionális nyelvek és kultúrák megerősödtek. A spanyolországi autonómiarendszer eddigi történelme azt bizonyítja, hogy a különböző népek-nemzetek képesek önmagukat „újraépíteni". jegyzetek 1 Jósé Cadalso: „Marokkói levelek. II. levél" (1793). Edición digital: Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes http://www.cervantesvirtual.com . 2 L. Szilágyi István: Európaiság és modernitás. Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2000. 74-79. o. 3 Daniele Conversi: „A sima átmenet: Spanyolország 1978-as alkotmánya és a nemzetiségi kérdés". In: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről (szerk. Kántor Zoltán - Majtényi Balázs). Budapest: Rejtjel Kiadó, 2005. 424-428. o. 4 Lásd: Anderle Adám: Megosztott Hispánia. Budapest: Kossuth, 1985.; Szilágyi István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban. Budapest: Napvilág, 1996.; Szilágyi István: Európa és a hispán világ. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1998. 61-144. o.; Harsányi Iván: „A regionalizmus a spanyol történelemben". Studia Caroliensia, Vol. 5. No. 4. (2005). 5 „Trés problémás principales que existen actualmente en Espana", http://www.cis.es/cis/opencms/- Archivos/Indicadores/documentos_html/TresProblemas.html (1985-2010). 6 Uo. 7 CIS Estudio 2610 Barómetro autonómico 2005. 8 Szíjj Ildikó: „Galego nyelvpolitika". In: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (szerk. Balázs Géza - Dede Éva). Budapest: PRAE, 2008.117-121. o. 9 Anderle: i. m. 104-105. o. 10 Manuel Castells: Az identitás hatalma. Budapest: Gondolat-Infonia, 2006. 74. o. 11 Enciclopedia Catalana: La nacionalidad catalana. Madrid: Alianza, 1987. 12 Anderle: i. m. 109. o. 13 A spanyol alkotmánybíróság 2010. június 28-i határozata alapján a nemzet megjelölésnek nincs joghatása, a „spanyol nemzet megbonthatatlan egysége" értelmében. A statútum rendelkező részei a nemzetiség fogalmat használják. 14 A katalán kérdés elemzői szívesen idézik a katalán nemzetépítésért több mint húsz éven át tevékenykedő Jordi Pujol által többször megfogalmazott gondolatot, miszerint „Catalunya nemzet, állam nélkül. A spanyol államhoz tartozunk, de nincsenek kiválási ambícióink. Ezt világosan le kell szögezni... Catalunya esete különleges: megvan a saját nyelvünk és kultúránk, nemzetet alkotunk, állam nélkül." (Castells: i. m. 74. o.) Castells víziójában a nemzeti fennmaradásra törekvő katalánok „nagy kört leírva visszatértek saját eredeteikhez, amikor még a határok nélküli kereskedelem, a kulturális-nyelvi identitás és a rugalmas kormányzati intézmények népeként vetették meg lábukat" Ibéria északkeleti területein. (Castells: i. m. 83. o.) 15 Éltető Andrea-Hercsuth Andrea: „Katalónia modernizációja". Magyar Tudomány, No. 6. (2003). 713. o. 2010. ősz 111
