Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berkics Erika: Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói
Berkics Erika Mancomunidad, 1914), a katalán nyelv és kultúra fontosságára, a katalán társadalom nyitottságára és a katalánok vállalkozó szellemére. Ugyanakkor a katalán nép a spanyol- országi népek identitását tiszteletben tartó államon belül kíván politikai entitásként kiteljesedni (Estatut de Catalunya)}4 A statútum három új fejezettel bővült: jogok, kötelességek és alapelvek (I. fejezet), a bírói hatalom Katalóniában (III. fejezet), valamint a katalán kormány, a Generalität intézményi kapcsolatai (V. fejezet); így az 1979-es alaptörvény 57 cikkelyéhez képest 223 bekezdést tartalmaz. A legfontosabb módosítások: 1. Katalónia nemzetként történő meghatározása; 2. a hivatalos nyelvek használatával kapcsolatos jogok és kötelességek (erre a későbbiekben visszatérünk); 3. a bírói hatalom jogköre (a Katalóniában indított eljárások legmagasabb szintű ítélethozó szerve, a Katalán Legfelsőbb Bíróság hatáskörének kiterjesztése; a katalán Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása, a spanyol Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz hasonlóan); 4. a kétoldalúság elvének rögzítése a Generalität és a Spanyol Állam viszonyában (kétoldalú bizottság felállítása, amelynek révén a Generalität beleszólást nyer a központi kormány Katalóniát érintő döntéseibe); 5. nemzetközi kapcsolatok (a Generalität tájékoztatást kap a az EU-szerződések tervezett módosításairól; a kétoldalúság elve alapján részt vesz a Katalóniát érintő uniós ügyekkel kapcsolatos spanyol álláspont kialakításában; delegációt állít fel érdekei képviseletére az uniós intézmények előtt; multilaterális kapcsolatait illetően külföldi irodákat tarthat fenn Katalónia érdekeinek érvényesítésére; részt vesz a Katalónia számára fontos ügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben); 6. 58 cikkely (116—173.§-ig) részletezi a Generalität kizárólagos és megosztott hatásköreit a legkülönbözőbb területeken (népszavazás, bevándorlás, oktatás, közlekedési infrastruktúra, gazdaságpolitika, területfejlesztés, környezetvédelem, egészségügy, turizmus, felsőoktatás stb.); 7. pénzügyek - helyi adók (Katalónia saját adóhivatalt állíthat fel, melynek feladata a saját és az átengedett adók behajtása és kezelése; nő a Generálhatnak átengedett állami adók aránya: a személyi jövedelemadó és az áfa esetében 50%-ra, a jövedéki adónál 58%-ra). A rendkívül széles gazdasági, politikai, igazságszolgáltatási jogköröknek és konszolidált gazdasági helyzetének köszönhetően, Katalóniát gyakran úgy tekintik, mint „állam az államban".15 A kérdés az, hogy megelégszik-e a katalán politikai nacionalizmus a nemzeti lét kiteljesedett autonómia formájában megvalósuló intézményesülésével - a spanyol államon belül. Az európai egységesülés, illetve az azzal párhuzamos 102 Külügyi Szemle
