Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berkics Erika: Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói
Berkics Erika Rövid történelmi áttekintés A nemzeti kisebbségek és a kisnemzeti nacionalizmusok kérdése Spanyolországban összetett probléma. Az alábbiakban a magyar nyelvű szakirodalomból4 is jól ismert és az ibériai országban szinte folyamatosan napirenden lévő három történelmi nemzetiségnek az autonómiához vezető törekvései előzményeit tekintjük át röviden. Baszkok A baszkok Európa egyik legrégibb népe, területeik a történelem során jelentősen zsugorodtak. Napjainkban a hét baszk tartományból négy található Spanyolország területén: Alava, Gipúzcoa és Vizcaya a Baszk Autonóm Közösséget alkotja, Navarra önálló autonómiát képez; Labourd, Basse-Navarre és Soule Franciaország körzetei. Maguk a baszkok földrajzi területeik összességét Euskal Herriának (Baszk országnak) hívják, a Baszk Autonóm Közösséget pedig Euskadinak. Önállóságra való törekvésükről azóta nem mondtak le, hogy a X. században létrejött a navarrai királyság, mely 1515-ben került Kasztília fennhatósága alá. Regionalizmu- suk azokban a politikai és gazdasági kiváltságjogokban gyökerezik - állami törvények vétójoga, adó- és vámmentesség, „határőrvidék" státus -, amelyeket a baszk tartományok a kasztíliai királyoktól kaptak és élveztek 1833-ig, de merít a baszkok eredete körül kialakult mítoszokból is. A baszk nacionalizmus a XIX. század hetvenes éveitől erősödött meg, amikor városaik látványos iparosodása bevándorlók ezreit vonzotta Spanyolország más területeiről, akiket a baszkok idegeneknek tartottak, és akikkel szemben felértékelődött saját falusi életformájuk, nyelvük és értékrendszerük. A katolikus, antiliberális, konzervatív baszk társadalom reakciója volt ez a társadalmi-gazdasági változásokra (munkásnegyedek megjelenése, nyomor, romló köztisztaság, alkoholizmus, bűnözés, egyidejűleg a szocialista szakszervezeti mozgalom kialakulása). A korszak szülötte a baszk nacionalizmus szülőatyjának tekintett Sabino Arana (1865-1903), a Baszk Nacionalista Párt (PNV) megalapítója, a baszk zászló - az ikurrina - és a baszk provinciákat jelölő Euskadi elnevezés megalkotója. Termékeny író volt, akinek ideológiáját egyaránt jellemezte a katolikus integrizmus, a falusi roman- ticizmus, a kapitalizmus- és modernizáció-ellenesség, a rasszizmus és a bevándorló- ellenesség. Arana a prekapitalista baszkföld „aranykorához " fordult vissza, amikor az még független volt: „Isten és az Ősi Törvények" Qaungoikoa Eta Lagi-zarrak) volt a jelmondata. 98 Külügyi Szemle
