Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban

Spanyolország az Európai Unióban 68%-án, Asztúria 71%-án, Kasztília és León 76%-án, a Valenciai Közösség 79%-án, a Ka­nári-szigetek 78%-án áll. Ez utóbbi finanszírozását az 1992-es maastrichti egyezmény­ben rögzített ultra-periférikus jelleg, a Valenciai Közösséget az eredményes spanyol ér­dekérvényesítés magyarázza. Az uniós átlag 80%-án álló Cantabria a kivezető szakasz (phasing out) keretén belül 2005 decemberéig ideiglenes támogatásban részesült. A 2000-2006 közötti hétéves időszakban - az Agenda 2000 az 1999. március 24-25-i berlini csúcsértekezleten történt elfogadásának, illetve a határozott, elszánt és együttes portugál-spanyol fellépésnek köszönhetően - Spanyolország az 1994-1999-es perió­dusban kapott pénzeszközöknél abszolút értékben nagyobb juttatásban, 56,205 milli­árd euró közösségi támogatásban részesült. Ebből 43,087 milliárd eurót a strukturális alapok,1,985 milliárd eurót a közösségi kezdeményezések, 495 millió eurót a vidékfej­lesztés, 200 milliót a halászati eszközök önálló tételei, 11,16 milliárd eurót a Kohéziós Alap juttatásai tesznek ki. A Közösségi Támogatási Keretet a társfinanszírozás, valamint a belső territoriális különbségeket csökkentő Területközi Kiegyenlítési Alap forrásai egészítik ki. Spanyol- ország népességének 80%-a él a támogatott térségekben. Spanyolországban az uniós forráshoz jutásnak az általános közösségi szabályozás keretein belül bonyolult - sokszor az adott autonóm közösség tradícióihoz kapcsolódó rendszere - jött létre. Vannak olyan autonóm önkormányzatok, ahol nem létesült, il­letve ahol nem létesítettek önálló, regionális fejlesztéssel foglalkozó minisztériumokat, consejeríát. Ennek ellenére, a szubszidiaritás és a partnerség elve igen erőteljesen érvé­nyesül. Az országban ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozás nem okozott lé­nyeges változást az államigazgatás működési elveiben, mivel az intézményi autonómia (szubszidiaritás) és a különböző szervezetek közötti együttműködés (partnerség) elve és gyakorlata a sajátos államszervezeti modell miatt már 1979 óra érvényesült. Spanyolország és a keleti bővítés kérdése A kelet-közép-európai országok csatlakozásának kérdése a rendszerváltozások után, a kilencvenes évek elejétől került napirendre az Európai Unióban. A Közösség történeté­nek mind ez idáig legnagyobb horderejű vállalkozása hivatalosan az 1993. júniusi kop­penhágai csúcsértekezlet ülésével vette kezdetét, és 2002 decemberében, szintén a dán fővárosban elfogadott határozattal zárult. 1993-ig még a tervezőknek, a főszereplőknek és a kivitelezőknek is meglehetősen homályos elképzeléseik voltak a csatlakozási folya­matról. A kibővítési stratégia megfogalmazására, körvonalazására 1993 júniusában, az Euró­pai Tanács már említett koppenhágai csúcsértekezletén került sor. Akkor az uniós tag­államok vezetői meghatározták a tagjelölt országokkal szemben támasztott általános 2010. ősz 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom