Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez
Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez Mindkét pártállam esetében a nyitás, a modernizáció, a gazdaság dinamizálási igénye pragmatikus nemzetközi magatartással járt együtt. A diplomáciai kezdeményezés spanyol részről történt 1965-ben - bár a nemzeti bankok közötti együttműködésre már 1958-ban sor került -, ami a kereskedelmi kapcsolatok újraindulását jelezte. A Kádár-kormánynak e kezdeményezés nem volt ellenére, ám folyamatosan számolnia kellett az SKP tiltakozásával - amelynek napi harmincperces rádióadását azonban az MSZMP Politikai Bizottsága döntése alapján 1968-ban megszüntették. A közeledést akadályozta a madridi Magyar Királyi Követség létezése is. Mindenesetre, a Magyar Külkereskedelmi Kamara 1964-ben már irodát nyitott a spanyol fővárosban. Úgy tűnik, a szocialista országok felé való spanyol nyitás kedvező fogadtatásra talált. 1967-ben Románia és Lengyelország konzuli egyezményt írt alá, Jugoszlávia, Bulgária hasonló lépést tervezett. Csehszlovákia kereskedelmi irodát nyitott Madridban. 1968-69-ben a magyar és spanyol kormány között tárgyalások kezdődtek, amely eredményeként 1970-ben konzuli és kereskedelmi képviselet nyílt Budapesten és Madridban. Vezetőik nagykövetek lettek, ezzel is jelezve, hogy a képviseletek nagykövetségi szerepet is vállaltak. Az egyezség nyomán a Magyar Királyi Követség 1969-ben megszüntette működését. 1970-75 között a magyar-spanyol kapcsolatok „aktívak és tartalmasak" voltak, a kereskedelmi árucsere és a turizmus dinamikusan nőtt, több magyar-spanyol egyezmény is született. Az agrárminisztériumok jó kapcsolata különösen szembetűnő volt. Ezt a dinamizmust a Carrero Blanco miniszterelnök elleni merényletet (1973. december 20.) követő állami megtorlás lefékezte, a kapcsolatok befagytak. Az egyeztetett szocialista külpolitika „nem látta időszerűnek" a kapcsolatok bővítését. Francisco Franco halála (1975. november 22.) után, János Károly trónra lépésével az általános feltételek gyorsan javultak, de a spanyol KP, különösen Santiago Carrillo főtitkár hevesen ellenezte a politikai kapcsolatok létesítését mindaddig, amíg a párt legalitását nem ismerték el. Carrillo magatartása csak 1976 decemberében változott meg pozitívan. A magyar kormány 1976-ban azonban már komolyan fontolgatta a diplomáciai kapcsolatok rendezését. Nagy János miniszterhelyettes 1977. januári madridi tárgyalásai után a magyar kormány január 27-én terjesztette az Elnöki Tanács elé a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát, amelyről 108/1977-es rendeletében ugyanezen a napon döntött is a kollektív államfői testület. A spanyol fél már január 31-én reagált, ugyancsak pozitívan, s február 9-én ez ügyben jegyzékváltás történt. Perczel László magyar nagykövet május 5-én adta át megbízólevelét a spanyol uralkodónak; García de Pruneda, a korábbi spanyol képviseletvezető ugyancsak nagykövetként tért vissza Budapestre. A hivatalos diplomáciai kapcsolat Magyarország és Spanyolország között helyreállt.13 2010. ősz 9
