Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez
Anderle Adám A diplomáciai kapcsolatok első évtizede, mely még a magyar szocialista kormányok időszakát jelenti, az együttműködés intézményes kereteinek kialakításával telt el. Több egyezmény és megállapodás született: növényvédelmi (1977), állategészségügyi (1978), műszaki-tudományos (1979), nemzetközi közúti fuvarozási (1980), idegenforgalmi (1982), valamint a gazdasági és ipari együttműködésről (1985), a kettős adózás elkerüléséről (1988), a kiadatási és bűnügyi jogsegélyről (1988). A kölcsönös miniszteri és parlamenti látogatásokon túl kiemelkedő esemény volt a spanyol államfő, I. János Károly és felesége budapesti látogatása 1987. július 6-8. között, a diplomáciai kapcsolatok tizedik évében, amikor a spanyol uralkodó az MSZMP főtitkárával, Kádár Jánossal is találkozott. A magyar szocializmus szimbolikus „búcsúlátogatását" pedig Grósz Károly miniszterelnök 1988. november 15-16-i madridi útja jelentette.14 Az első periódus spanyol nagykövetei Budapesten Pedro de Churruca (1980-1983), Jósé Maria Ullrich (1983-1986) és Francisco Javier Rubio (1986-1990) voltak. Madridban Kincses László (1977-1983), Dóczé Kálmán (1983-1988) és Dr. Csejtei István (1988-1990) képviselte hazánkat nagykövetként. A konszolidált és jól kiépített kapcsolatok alapján az első magyar demokratikus kormány zökkenőmentesen vehette fel a kontaktust a spanyol partnerrel. Miniszteri látogatások után Antall József miniszterelnök Kádár Béla külkereskedelmi miniszter társaságában 1991. június 17-én tett látogatást Madridban. Ugyanez évben Zsófia királynő magánlátogatásra érkezett Budapestre húga, Irén hercegnő társaságában. Az 1992-es év - bár a sevillai Expo és a barcelonai olimpia fénye elhomályosította e tényt - nagy jelentőségű volt a két ország kapcsolatainak történetében, mert a két állam külügyminisztere február 6-án barátsági és együttműködési szerződést írt alá. Az alapszerződést a magyar Országgyűlés 1993. május 11-én fogadta el, törvényként pedig 1995-ben hirdették ki. Ennek alapján még 1992-ben magyar főkonzulátus nyílt Barcelonában, a következő években pedig több magyar tiszteletbeli konzul kezdte meg működését (Mallorca, Sevilla, Gijon, Valencia, Málaga, Kanári-szigetek). A legmagasabb szintű látogatások ebben az évtizedben is folytatódtak. Göncz Árpád és felesége 1994. február 15-18. között járt Madridban, Horn Gyula miniszterelnök pedig 1995. július 23-24-én tett ugyanitt látogatást. Ezt két spanyol látogatás viszonozta: János Károly és Zsófia királynő 1996. szeptember 10-13., Jósé Maria Aznar miniszterelnök pedig 1999. április 6-7. között tárgyalt Budapesten. Közben 1997-ben a madridi NATO-csúcson Magyarországot felvették az Északatlanti Szerződés Szervezetébe; Spanyolország pedig ekkor kapcsolódott a NATO katonai intézményeihez. 10 Külügyi Szemle
