Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez

Änderte Adám 1930-ig betöltötte a tisztet, Francisco Martinez de Galinsoga, Visconde de Gracia del Real lett. Egy beosztott diplomata, Miguel Castaneda y Echeverría harmadtitkár és Fabregas y Sotelo konzul, illetve Jósé Gallard, Budapesten élő spanyol gyáros, tisztelet­beli konzul segítette munkáját. Mindazonáltal a diplomáciai kapcsolatokban erős aszimmetria alakult ki. Ugyan Barcelonában magyar főkonzulátus létesült, de Madridban nem jött létre önálló ma­gyar követség, s 1927-ig csupán „a párizsi követség madridi irodája" működött. Követi megbízást ugyanis a párizsi magyar követ, Praznovszky Iván kapott, aki Láng Boldi­zsár beosztott diplomatával érkezett 1922-ben Madridba, s adta át június 16-án megbí­zólevelét a spanyol uralkodónak.3 Ez az „aszimmetria" tartós maradt, miután a mindenkori párizsi magyar követ töl­tötte be a madridi követ tisztét is. Ezt a spanyol fél a kapcsolatok lebecsüléseként érté­kelte és többször szóvá is tette. Madridban önálló követség csak 1927-től működött. Korányi Frigyes párizsi köve­tünk (1924-26) után Magyary Antal és Matuska Péter ügyvivőként, majd utóbbi követ­ként (1929-30), 1930-től pedig Hevesy Pál - ugyancsak követként - vezette a missziót. Andorka Rudolf tábornok (akit már Franco kormányához küldtek) 1939-es követi meg­bízásáig a köztársasági Madridban folyamatosan ügyvivők - Mengele (később Marosy) Ferenc, Csáky István, Wodianer Andor - vezették a magyar követséget.4 Az 1920-as évek egyetlen jelentős eseménye Bethlen István miniszterelnök 1929-es madridi és barcelonai látogatása; Bethlen találkozott Miguel Primo de Rivera diktátor­ral, s részt vett a Népszövetség kisebbségi ügyekben illetékes bizottságának ülésén.5 A diplomáciai kapcsolatok kiegyensúlyozottságának az 1930-as évek állandósult spanyol politikai konfliktusai és a polgárháború (1936-1939) természetesen nem ked­veztek. Budapesten eközben folyamatosan követ képviselte Spanyolországot, egészen 1937-ig, amikor Carlos Arcos y Cuadra követ, Bailén grófja átállt Franco táborába. Ettől kezdve, rövid ideig Manuel Garda Miranda másodtitkár ügyvivőként képviselte a köz- társasági kormányt. Bailén grófja igen aktív tevékenységet folytatott Franco érdekében, a magyar kor­mány engedélyével időszakos újságot is kiadott 1937-től Spanyolországi Tudósító címmel. Horthy Miklós is fogadta a spanyol grófot, ezzel de facto elismerve Franco nacionalistáit. A de jure elismerésről 1938. január 12-én készült jegyzőkönyv, amikor a magyar kor­mány megszakította kapcsolatait a spanyol köztársasági kormánnyal. Franco tábornok Miguel Angel de Muguiro y Muguerót küldte követként Budapestre, Wodianer Andor pedig 1938 februárjában Lisszabonból San Sebastiánba, Franco „nemzeti kormánya" mellé települt át ügyvivőként.6 Andorka Rudolf tábornokot - aki 1939. május 8. és 1941. június 22. között töltötte be a posztot - már a győztes Franco mellé akkreditálta Horthy követként. A nyíltan németellenes Andorka tevékenysége azonban irritálta a madridi német követet, ezért 6 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom