Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez
Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez visszahívták a tábornokot. A második világháború idején a kapcsolatok kihűltek, csupán 1944-től váltak mozgalmassá a történések.7 Ambró Ferenc Magyarország német megszállása után tiltakozásul lemondott tisztségéről, utódját azonban a spanyol kormány nem fogadta, mert a Sztójay-kormányt a németek bábjának tekintette, s követét, Muguirót is visszahívta. Hollán Sándor ügyvivő viszont a nyilas hatalomátvétel után mondott le - és a spanyolok sem siettek Szálasi elismerésével.8 Mindazonáltal a spanyol diplomácia igen óvatos, mert ezekben a hónapokban a fiatal spanyol ügyvivő, Angel Sanz Briz zsidómentő akciója bontakozott ki - vélhetően a spanyol külügy és Gómez Jordana miniszter egyetértésével. A Sanz Briz vezette akcióban közel ötezer magyart sikerült megmenteni.9 * * * A második világháború után Francisco Franco diktatúrájának nem sok időt jósoltak. A demokratikus nagyhatalmak a Jósé Giral vezette száműzött spanyol köztársasági kormány mellé álltak. Az ENSZ 1946. december 11-i határozata sem ismerte el Franco kormányát, s kérte tagjait, szakítsák meg kapcsolataikat a spanyol diktátorral. 1946 második felében ugyanis még reális lehetőségnek látszott a demokratikus köztársaság helyreállítása. Ez magyarázza, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével Magyarország 1946. augusztus 22-én diplomáciai kapcsolatot létesített a Párizsban székelő Giral- kormánnyal, s mellé Szakasits Györgyöt, a párizsi magyar követség diplomatáját rendelte. Flasonlóképpen döntött a többi kelet-európai ország is. A spanyol köztársaság követe, Julio Prieto Villabrille 1946 novemberében érkezett Budapestre; nagy érdeklődéssel fogadta őt a közvélemény, a sajtó, valamint a politikai pártok és a kormány vezetői is. 1948 elején Prietót Alvaro Guardiola y Costa váltotta ügyvivőként. O a polgárháború idején több magyarral is megismerkedett (például Münnich Ferenccel, Csémi Lajossal), Rajk Lászlóval pedig, aki ekkor belügyminiszter volt, öt hónapig együtt is szolgált. A Moszkva vezetésével és a kelet-európai kommunista pártok részvételével létrejött Kominform azonban a demokratikus pártokat kiszorította a kelet-európai kormányokból; elkezdődtek a koncepciós perek. Gyaníthatóan a Rajk-per mellékszálaként Guardiola ellen is koholt vádat kreáltak Budapesten, ezért távoznia kellett a magyar fővárosból. Az új spanyol köztársasági ügyvivők érzékelték az ellenséges légkört, ezért a köztársasági követség 1950-ben megszüntette magyarországi működését. A többi keleteurópai kommunista kormány szintén megszakította kapcsolatait a spanyol köztársaságiakkal; kivéve Jugoszláviát, amely 1977-ig fenntartotta kapcsolatait a száműzetésben működő köztársasági kormánnyal.10 2010. ősz 7
