Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez
Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez / Anderle Adám A magyar-spanyol kapcsolatok-érintkezések története több mint ezer éves. Kalandozók és zarándokok, majd dinasztikus kapcsolatok a XII—XVIII. században, a törökellenes küzdelem közös érdekei a XV-XVII. században - ezek a fő fejezetei e kapcsolatoknak, miközben a XVIII-XIX. században az érintkezések szinte teljesen megszűntek.1 A Habsburg monarchia csupán a diplomáciai kapcsolatok 1848-as rendezésétől kezdve fordult ismét Hispánia felé, amit 1874-ben a Budapesten megnyílt spanyol konzulátus szimbolizált. Mindenesetre, az 1867-es kiegyezéstől felerősödött hispán földön az Osztrák-Magyar Monarchia iránti figyelem, különösen Katalóniában, ahol a születő katalán nemzeti mozgalom a Bécs-Budapest viszonyhoz hasonlóan gondolta rendezni a Madrid-Barcelona kapcsolatokat.2 Az egymásról tudás, érdeklődés elsősorban a spanyol irodalom magyar nyelvű megjelenésében érhető tetten, ám a diplomáciai kapcsolatok megszületésével az első világháború végéig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig várni kellett. Figyelemre méltó azonban, hogy a budapesti spanyol konzulátus 1918-1920 között igen aktív, követi szintű és jellegű tevékenységet folytatott. A barcelonai magyar konzulátus is fenntartotta működését - itt 1917-től Gáspárdy Géza volt a konzul de földrajzi helyzeténél fogva nem játszhatott szerepet a diplomáciai kapcsolatok előkészítésében, ellentétben Antonio Suqué y Sucona konzullal, aki 1918-tól igen aktív politikai tevékenységet folytatott a Károlyi-kormány, a tanácskormány, valamint a születő Horthy-rendszer kezdetén. A konzulcserék 1919 második felében már arra utaltak, hogy a két kormány kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Suquét Mariano Fabregas y Sotelo, Gáspárdyt pedig Szentmiklósy Jenő váltotta fel. A két ország kormánya közvetlenül is érintkezésbe lépett. A magyar fél sürgette jobban a diplomáciai kapcsolatok felvételét; a spanyol kormány a magyar belső politikai helyzet konszolidációját és a békeszerződés aláírását tartotta előfeltételnek a rendezéshez. Ezért csak 1920 májusában döntött a spanyol kormány. Az uralkodó, XIII. Alfonz királyi rendelete szólt a hivatalos kapcsolatfelvételről, rendelkezett a budapesti követség felállításáról. Az első követ, aki egyébként egészen 2010. ősz 5
