Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962)
Garadnai Zoltán kapcsolatépítés javulását. Franciaország és Magyarország kapcsolatában azonban először a szakdiplomácia szintjén, elsősorban a kulturális kapcsolatok területén, lehetett érdemi előrelépést elérni.91 A kedvező jelek ellenére 1960-1961 folyamán a politikai és diplomáciai kapcsolatok szintje továbbra sem változott. Jean Paul-Boncour francia követ különböző alkalmakkor az 1956-os forradalmat dicsőítő kijelentéseket tett, ami nem igazán növelte a népszerűségét a magyar kormány és pártkörök szemében. Tovább mérgesítette a magyar-francia viszonyt, hogy a magyar kormány hivatalosan fogadta Ferhat Abbast az algériai ideiglenes kormány elnökét, amit a francia külügyminisztérium igen rossz néven vett. Ugyanakkor Franciaország értékelte azt, hogy a többi szocialista országhoz képest az algériai konfliktusba Magyarország csak kulturális vonatkozásban kapcsolódott be. A gazdasági és a kulturális együttműködés szintjein viszonylagos fejlődés volt tapasztalható, vagyis Magyarország esetében is a szakdiplomáciák vették át a kapcsolatépítés szerepét. A politikai értelemben hűvös viszonyt mutatja, hogy lényegében a süketek párbeszédéhez volt hasonlítható a francia követ és Sík Endre külügyminiszter megbeszélése (1960. november 2.) is. A tárgyalás hangnemét alapvetően a német csapatok franciaországi gyakorlaton való részvétele miatti magyar „műfelháborodás", illetve annak francia részről történő elutasítása határozta meg, de a beszélgetés során a két ország viszonyát megterhelő politikai konfliktusok (ENSZ közgyűlés és a magyarkérdés, algériai háború) is szóba kerültek. A politikai kapcsolatok területén azonban mindezek ellenére érvényesült egyfajta fokozatos változás, amit elsődlegesen a magyarországi részleges amnesztiának lehetett köszönni. Minimális politikai aktivitást jelentett ugyanis a francia és a magyar parlament közötti kapcsolatfelvétel, amely eszközül szolgált arra, hogy a felek egyre jobban megismerhették egymást.92 Ez a látogatás a szakdiplomácia területén lényegében elindította azt a politikai-diplomáciai kapcsolatépitési folyamatot, amelynek első állomása a kelet-nyugati enyhülés feltételeinek megteremtődése után a nagyköveti kapcsolatfelvétel, majd azt követően a szakminiszteri látogatások voltak. Az 1961-es francia parlamenti küldöttség látogatásának köszönhetően végül 1962 nyarán alakították meg a francia parlamentben a francia-magyar baráti csoportot, amelynek viszonzásaképpen a magyar parlamentben is baráti csoport alakult, és a magyar fél viszontlátogatása Párizsban már a kétoldalú közeledés jegyében zajlott le. 1960-1961 folyamán azonban a magyar elképzelések ellenére továbbra is elsődlegesen a kulturális, illetve a kereskedelmi és a gazdasági területen lépett előre a két ország kapcsolata, és a magyar Külügyminisztériumban készített irányelvek értelmében (1960. december 15.) a magyar diplomácia számára nagyobb aktivitást írtak elő. A hidegnek mondható politikai kapcsolat mellett a gazdasági és kulturális együttműködés viszonylagos fejlődésen mentek keresztül. 1960 nyarán magyar-francia légügyi egyezményt írtak alá, és ugyanezen év szeptemberében megindult a közvetlen Budapest-Pá188 Külügyi Szemle
