Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kiss J. László: Közép-Európa: "elképzelt terek" és a 21. század kihívásai
Közép-Európa: „elképzelt terek" és a 21. század kihívásai Kiss J. László A sokdimenziós Közép-Európa G ondolkodásunk integráns részét képezik azok a „szellemi térképek" és azok a különböző elvek, amelyek alapján hajlamosak vagyunk földrajzi, politikai és társadalmi tereket szervezni. A régiókat ugyanolyan mechanizmusok alapján „találjuk ki" vagy „képzeljük el", mint ahogy Benedict Anderson elmélete szerint a nemzeteket mint „elképzelt közösségeket".1 Az elmúlt harminc évben Európának aligha volt még egy olyan régiója, amely a vágyálmok és az elutasítás végpontjai között annyira a viták tárgyát képezte volna, mint Közép-Európa. A Közép-Európáról szóló elképzelések különböző valóságkonstrukciók, geopolitikai projekciók vagy különböző „elképzelt terek". A Közép-Európáról szóló elképzelések egyetlen változatának esetében sem a „természet" diktál valami különleges politikát: „spaces do not simply exist, space are produced",2 azaz a földrajzi terek nem önmagukban léteznek, és nem önmaguktól kapnak értelmet, hanem társadalmi konstrukciók és geopolitikai projekciók eredményei, azoknak mindig meghatározott politikai szereplők adnak jelentést. Közép-Európa esetében is egy olyan fogalommal állunk szemben, amelyet a legkülönbözőbb szereplők, a legkülönbözőbb földrajzi keretekben, a legkülönbözőbb időkben a legkülönbözőbb politikai napirendekre sajátíthattak ki. Emiatt időről időre indokolt, ha feltesszük a kérdést, hogy mit is kell érteni a politikai értelemben vett Közép-Euró- pán, s ha szükséges és lehetséges, miképp lehet operacionalizálni a fogalmat, és ilyen módon a gyakorlati politika részeként felhasználni. Az elmondottakat jól megvilágítja Közép-Európa értelmezhetőségének sokdimenziós jellege: a fogalmat ugyanis - a teljesség igénye nélkül - kulturális, gazdasági, politikai és geopolitikai értelemben egyaránt használhatjuk, anélkül hogy azok között éles határokat lehetne húzni. A kulturális dimenzió, azaz egy kulturális közösség feltételezése arra vonatkozik, hogy Európa szívében létezik egy olyan térség, amely közös értékeket, tradíciókat, közös történelmet mondhat magáénak. Az 1970-es évek elejétől ez a felfo2010. tavasz 39
