Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962)
Garadnai Zoltán nak teljes - nyugati országok által nyíltan elismert - megsemmisítésétől tette függővé a német kapcsolatait, illetve azon keresztül az enyhüléshez fűződő viszonyát. A nyugati nyitás, az enyhülés és a németkérdés megítélése a lengyelekhez hasonló volt, így a francia-német közeledésre nagyon érzékenyen reagáltak, és ebben szerepet játszott a németek kétértelmű politikája.46 A csehszlovák kommunisták a németkérdés miatti aggodalmaikat túlhangsúlyozták, és a Szovjetunióhoz, illetve az NDK-hoz fűződő viszonyukat stratégiai/nemzeti érdekként állították be.47 Ebből az érzelmi kötődésből következően Csehszlovákia nagyon élesen reagált a franciaországi belső válságra, és De Gaulle hatalomra jutására.48 A németkérdéshez fűződő szoros csehszlovák kötődést mutatja, hogy az új francia nagykövet (Garnier) megbízólevelének átadása alkalmával, az ortodox kommunistának számító Novotny elnök a hivatalos ceremónia után egy órán keresztül értekezett a francia diplomata előtt a német fenyegetés, és a német fasizmus veszélyének nagyságáról. Novotny a közös érintettséget emelte ki, amikor Lengyelország, a Szovjetunió, Dél-Tirol és Elzász-Lotaringia területének a kérdését vetette fel.49 Siroky kormányfő szintén kifejezte azon aggodalmát, hogy a franciák a németeket túlzottan támogatják, és azzal érvelt, hogy Adenauer kancellár nem válaszolt Csehszlovákia és NSZK közötti kapcsolatok nagyköveti szintre emelésére vonatkozó csehszlovák felvetésre, és nem látta valószínűnek, hogy Adenauer álláspontja hajlékonyabbá válik az NDK elismerésének a tárgyában. A francia-csehszlovák viszonyt ráadásul külön megterhelte az úgynevezett Lidice-ügy is, vagyis az algériai felkelőknek szállított fegyverek kérdése, amelyben a csehszlovák fél a franciák álláspontját a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette.30 1960-1961 folyamán a két ország kapcsolata továbbra sem változott érdemben, a csehszlovák diplomácia minden esetben a német veszélyt hangoztatta, és Prága célja egybeesett a Rapacki-tervben megfogalmazottakkal.51 A fő probléma azonban ebben a relációban is mindvégig a csehszlovákok algériai szerepvállalása, illetve a franciák NSZK politikája körül mozgott, de eltérően Lengyelországtól, sem a gazdasági sem a kulturális kapcsolatok nem javultak. Románia, Jugoszlávia, Bulgária A kelet-balkáni térség a francia diplomáciában mindig kiemelt politikai és stratégiai jelentőségűnek számított. A balkáni országok közül a képzeletbeli rangsorban az első helyen Románia helyezkedett el, amellyel ugyan a második világháború után megszakadtak a kapcsolatok, de a két ország jó kulturális viszonya továbbra is megmaradt. A kelet-európai államoktól eltérően a román-francia kapcsolatokban már 1959-től látványos fejlődés következett be. Az első sikert a Bukarestben megrendezett francia ipari kiállítás (1961. május 11-12.) jelentette. Az e mögött meglévő tartalmat mutatja, hogy 1957-1960 között a két ország közötti kereskedelmi forgalom megnégyszereződött. 180 Külügyi Szemle
