Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962)

Garadnai Zoltán nak teljes - nyugati országok által nyíltan elismert - megsemmisítésétől tette függővé a német kapcsolatait, illetve azon keresztül az enyhüléshez fűződő viszonyát. A nyugati nyitás, az enyhülés és a németkérdés megítélése a lengyelekhez hasonló volt, így a fran­cia-német közeledésre nagyon érzékenyen reagáltak, és ebben szerepet játszott a néme­tek kétértelmű politikája.46 A csehszlovák kommunisták a németkérdés miatti aggodal­maikat túlhangsúlyozták, és a Szovjetunióhoz, illetve az NDK-hoz fűződő viszonyukat stratégiai/nemzeti érdekként állították be.47 Ebből az érzelmi kötődésből következően Csehszlovákia nagyon élesen reagált a franciaországi belső válságra, és De Gaulle hata­lomra jutására.48 A németkérdéshez fűződő szoros csehszlovák kötődést mutatja, hogy az új francia nagykövet (Garnier) megbízólevelének átadása alkalmával, az ortodox kommunistának számító Novotny elnök a hivatalos ceremónia után egy órán keresztül értekezett a francia diplomata előtt a német fenyegetés, és a német fasizmus veszélyének nagyságáról. Novotny a közös érintettséget emelte ki, amikor Lengyelország, a Szovjet­unió, Dél-Tirol és Elzász-Lotaringia területének a kérdését vetette fel.49 Siroky kormányfő szintén kifejezte azon aggodalmát, hogy a franciák a németeket túlzottan támogatják, és azzal érvelt, hogy Adenauer kancellár nem válaszolt Csehszlo­vákia és NSZK közötti kapcsolatok nagyköveti szintre emelésére vonatkozó csehszlo­vák felvetésre, és nem látta valószínűnek, hogy Adenauer álláspontja hajlékonyabbá válik az NDK elismerésének a tárgyában. A francia-csehszlovák viszonyt ráadásul kü­lön megterhelte az úgynevezett Lidice-ügy is, vagyis az algériai felkelőknek szállított fegyverek kérdése, amelyben a csehszlovák fél a franciák álláspontját a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette.30 1960-1961 folyamán a két ország kapcsolata tovább­ra sem változott érdemben, a csehszlovák diplomácia minden esetben a német veszélyt hangoztatta, és Prága célja egybeesett a Rapacki-tervben megfogalmazottakkal.51 A fő probléma azonban ebben a relációban is mindvégig a csehszlovákok algériai szerepvál­lalása, illetve a franciák NSZK politikája körül mozgott, de eltérően Lengyelországtól, sem a gazdasági sem a kulturális kapcsolatok nem javultak. Románia, Jugoszlávia, Bulgária A kelet-balkáni térség a francia diplomáciában mindig kiemelt politikai és stratégiai jelentőségűnek számított. A balkáni országok közül a képzeletbeli rangsorban az első helyen Románia helyezkedett el, amellyel ugyan a második világháború után megsza­kadtak a kapcsolatok, de a két ország jó kulturális viszonya továbbra is megmaradt. A kelet-európai államoktól eltérően a román-francia kapcsolatokban már 1959-től lát­ványos fejlődés következett be. Az első sikert a Bukarestben megrendezett francia ipari kiállítás (1961. május 11-12.) jelentette. Az e mögött meglévő tartalmat mutatja, hogy 1957-1960 között a két ország közötti kereskedelmi forgalom megnégyszereződött. 180 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom