Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)
Mürber Ibolya Noha mind a két politikus keresztényszocialista volt, és nem állt tőlük távol az autoriter rendszer, illetve a Heimwehr mozgalom célkitűzései, a mozgalom demonstratív fellépésével nem értettek egyet.156 Szeptember 29-én, három nappal az új Schober-kormány beiktatását követően megtartották Alsó-Ausztriában mind a négy helyszínen a felvonulásokat. Buresch tartományfőnök végezetül nemcsak engedélyezte a felvonulásokat, hanem beszédében már a nyári véleményével és tiltó rendelkezésével szakítva pozitívan és támo- gatóan nyilatkozott a mozgalomról.157 A szociáldemokraták ellengyűléseket tartottak, a katonaság, csendőrség és a rendőrség nagy erőkkel biztosította a felvonulások zavartalan és erőszakmentes lebonyolítását. Rendbontásra azonban nem került sor.158 A magyar vezetés a Steidle által ígértek alapján egy nagyobb mérvű, összehangolt megmozdulással, hatalomátvétellel számolt, így a szétaprózott, helyi felvonulásokat nem tartotta se célravezetőnek, se figyelemre méltónak. Maga a Heimwehr-vezetés sem volt egységes a jövőbeli stratégiát illetően, különösen a Starhemberg okozta feszültségek miatt. Az egyik csoport úgy vélte, hogy az erők koncentrálásával egy jól előkészített, összpontosított akcióval kell a hatalomátvételt kicsikarni. Míg a másik csoport szerint az ilyen kisebb, regionális összecsapásokkal, az „izgalom állandó ébrentartásával" készítik elő leghatásosabban a talajt az akciójuk sikere érdekében.159 Amikor a régi vezetőgárda által megígért időpontban a Heimwehrnek a puccsot végre kellett volna hajtania, már új kancellárja és vezetése volt Ausztriának. így a Heimwehren belül a régi és az új vezetés közötti feszültségek kihordására 1929 folyamán már nem került sor. Azonban Schober szeptemberben kezdődő kancellársága megváltoztatta a magyar kormány viszonyát az osztrák belpolitikához, alkotmánymódosító tervei miatt jelentőségét veszítette a magyar vezetés szemében a zenitjén túljutott Heimwehrek támogatása és törekvése. 1929. szeptemberben az események kimenetele tekintetében azonban a magyar külügyi vezetés számolt azzal, ami végül be is következett, hogy mégsem történik meg a Heim wehr hatalomátvétele és így a magyar befolyás az osztrák bel- és külpolitika alakulására nem nőhetett meg olyan mértékben, mint azt Bethlen szívesen látta volna. A magyar hadügyminisztérium a Heimwehr körüli események fokozódása idején „rendkívüli hírszerzési hálózatot" működtetett Ausztriában, amelyet azonban a Schober-kormány hivatalba lépésével, és a Heimwehr erőszakos hatalomátvételének valószínűtlenné válásával beszüntetett, amint erről a miniszterelnöki hivatalt tájékoztatta.160 1929 ősze: a lehetőségek és remények szertefoszlása A Heimwehrek 1927-es felemelkedésével párhuzamosan 1929 őszére általános válság alakult ki Ausztriában, amelynek a következtében ismételten, mint 1921-22 folyamán, Schober személyében egy párton kívüli foglalhatta el a kancellári széket.161 Szeptem156 Külügyi Szemle
