Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)
Mürber Ibolya egyetértett, bár azt kérte, hogy a fegyverszállítmány részleteinek megbeszélésén ne a korábbi összekötő személy, Jaromir Diakow ezredes képviselje a Heimwehrt.120 1929 őszén Waldemar Papst utazott a titkos fegyversegély megszervezése céljából Rómába. Steidle igyekezett március végén a kancellárral folytatott titkos tárgyalásán tett ígéretét betartani, a Heimwehrek aktivitását fokozni. Karl Seifz121 Bécs szociáldemokrata polgármestere nyárra minden fegyveres felvonulást megtiltott a főváros területén.122 Alsó-Ausztriában szeptember 15-ig szintén betiltották a felvonulásokat az idegenforgalom érdekében.123 Ennek ellenére május 25-én Aspangban a Heim wehr egy csaknem kétszáz főnyi csapattal felvonulást rendezett. Ezt a megmozdulást a keresztényszocialista párt vezetősége erősen kritizálta.124 További Heimwehr-bojkottok és felvonulások jellemezték a júliust is.125 A Heimwehr-aktivitást érzékelve az olasz vezetés is jónak látta a közvetlen kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást a mozgalommal. Ezzel a feladattal Auriti bécsi követet bízták meg. Az eddigi közvetítő szerepet betöltő magyar fél számára ez a közvetlen kapcsolattartás üzenetértékű volt.126 Mivel a magyar vezetés tisztában volt az olasz segítség szükségességében, így az összekötő szerepet tovább folytatta. 1929. június elején Jánky megszervezte az újabb találkozót a Heimwehr és a beavatott olasz vezetőkörök között, amikor megegyeztek a fegyversegély részleteinek előkészítésében. A fegyverszállítás megtárgyalására Papst vezérkari főnök Rómába utazott, ahol Grandival kívánt - Hory közvetítésével - az ügyben tárgyalni.127 Papst valóban meg is érkezett a megbeszélt időpontban Rómába, azonban Grandi szándékosan nem tartózkodott az olasz fővárosban. Visszaérkezése után pedig elfoglaltságaira hivatkozva nem kívánta fogadni az osztrák küldöttet. Azonban Grandi128 távollétében is sor került tárgyalásra Hory hathatós közbenjárására, ahol a juttatandó segély átcsoportosításáról állapodtak meg, mert az olasz fél a fegyverszállítást túlságosan veszélyesnek vélte. Hory az olasz külügyi apparátussal és Grandi negligáló távolmaradásával való elégedetlensége miatt közvetlenül Mussolinihez129 fordult. A Duce hajlandónak mutatkozott az osztrák kérések teljesítésére, ha a Heimwehr írásos kötelezettséget vállal az akció végrehajtásának időpontjára, és ha Grandi is beleegyezését adja.130 A tárgyalások részét képező segély több tételből tevődött össze: egyrészt 900 ezer líra, másrészt 500-600 ezer líra, amelyből az olasz határ mellett, megbeszélt helyen felállított fegyverraktárból szükség esetén a Heimwehr pénzért megvásárolhatja a „szükséges anyagot" A pénz átutalását július és augusztus hónapra ütemezték elő.131 Az eredeti osztrák elképzelés szerint az olaszok illegálisan fegyvert adományoznának a Heimwehrnek, ezt azonban az olasz vezetés túlságosan veszélyesnek ítélte, ezért ajánlották fel a második kisebb pénzösszeget, amelyből az osztrák határ közelében létesített fegyverraktárból megvásárolhatók a fegyverek. Grandi elővigyázatosságát és a tárgyalásoktól távolmaradását azzal indokolta, hogy megbízható bécsi információi alapján nem tartja a Heimwehrt elég erősnek az általa ter150 Külügyi Szemle
