Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)
A felíveléstől a stagnálásig vezett akció végrehajtására. Tehát ekkor már kézzel foghatóvá vált az olasz közvetlen információszerzés Ausztriában, amely a magyar közvetítés szükségességét is megkérdőjelezte. Hory véleménye szerint Grandi, ha szeretette volna, akkor teendői ellenére is tudott volna a tárgyalásra időt szakítani, így attól tartott, hogy Grandi személyes ellenállása veszélyezteti a segélyt. A külügyminiszteri elutasítást követően a magyar követ ismételten Mussolinihez fordult, aki a hosszú tárgyalás során figyelmesen hallgatta Hory részletes helyzetelemzését. A magyar követ egy burkolt fenyegetéssel igyekezett hatást elérni. Hory úgy érvelt, hogy ha a Heimwehrek nem kapják meg a segélyeket, amellyel az akcióképességüket fokozni tudnák, akkor a jelenlegi támogatók kihátrálnak mögülük. Hory meggyőző taktikája sikerrel járt, mert a Duce megígérte, hogy 900 ezer lírát és a plusz 520 ezer lírát folyósít, illetve rendelkezik a határ közeli fegyverraktár felállításáról, amelyből három héttel az akció megkezdése előtt a Heimwehr átveheti a fegyvert.132 Mussolini ragaszkodott azonban ahhoz, hogy a segély folyósításáért cserébe a Heimwehr-vezetők tegyenek kötelező érvényű ígéretet, hogy egy általuk megjelölt „fix időben" az akciójukat megindítják. Erről egy „határozott és visszavonhatatlan nyilatkozatot" vár el magyar közvetítéssel. Hory tárgyalásainak eredményéről egy kézzel írt titkos levélben számolt be budapesti feletteseinek. Ebben felhívta a külügyi vezetés figyelmét arra, hogy tudatosítsák az osztrák vezetőkben a kötelezettségvállalás kockázatát, hiszen az akció ismételt elhalasztása Magyarországot is kompromittálná a „főnök", azaz Mussolini szemében. Továbbá a római követ kifejtette, hogy egy ilyen vállalás visszautasítása az osztrákok részéről nagyon kedvezőtlen benyomást keltene, és azok malmára hajtaná a vizet - itt többek között magára Grandira133 utalt - akik nem bíztak az akció sikerében.134 Jánky összekötő tevékenysége nem maradt teljesen titokban. Június 5-én a Münchner Post szociáldemokrata lapban megjelent egy cikk a Heimwehr terveiről, amelyben Jánky szerepét az olasz fasizmus és az osztrák Heimwehr között is megemlítették. Így a magyar külügy Aporon keresztül arra szólította fel Jánkyt, hogy még elővigyázatosabban járjon el, és hasonló jellegű indiszkrécióknak ne adjon lehetőséget annak „katasztrofális következményei" miatt.135 A német sajtócikkből nem lett botrány, továbbra is Jánky feladata maradt az olasz feltételek ismertetése a Heimwehr-képviselőkkel. Majd augusztus 10-én megérkezett Jánky közvetítésével az aláírt nyilatkozat, amely csupán kézzel írott másolatban maradt fenn, négyen írták alá: Pfriemer, Steidle, Pabst és f. v. R. t (talán Rintelen). Ebben a nyilatkozatban vállalták, hogy legkésőbb 1930. február 15. és március 15. között az akciójukat végrehajtják.136 Augusztus 24-én Hory Apornak írt jelentésében közölte, hogy aznap átadta a nyilatkozatot137 Mussolininek, aki a nyilatkozat láttán „felderült és elkezdett a levegőben boksz mozdulatokat csinált." A Duce javaslatára a pénz átadásának az 1928-as módo2010. nyár 151
