Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Türke András István: Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztottság eszköze?
Türke András István ciák úgy képzelik, az EKSZ értelme az lenne, ha fokozatosan ebbe olvadnának bele a bizottság, a tanács (titkársága) és a tagállami adminisztrációk, azaz hosszabb távon az adminisztrációk egyszerűsödnének. Mindez azonban, meglátásaik szerint, a kölcsönös bizalmatlanságok miatt nagyon lassan haladhat, és az első eredmények csak mintegy tíz év múlva jelentkezhetnek.11 A Benelux államokkal ellentétben a franciák a központban, Brüsszelben kezdenék az EKSZ alapjainak lerakását, és fokozatosan, kis lépésekben bővítenék: a DG- külkapcsolatoknál, a DG-bővítésnél, és az ACP (afrikai, karibi, csendes-óceáni fejlődő) országokra helyeznék a hangsúlyt. A következő lépcsőben a tanács szerveit vonnák be, főleg az újonnan létrehozandó civil-katonai (fő)osztályt és a tagállami ügynökségeket. Francia tervek szerint az END-knek (END - nemzeti delegált szakértők) ugyanolyan jogállással kellene rendelkezniük, mint az eddigi EU-intézmények munkatársainak, és hat hónaptól négy évig lennének alkalmazhatók. Bérüket a küldő ország fizetné, míg a kitelepedési és egyéb költségeket a fogadó intézmény. A struktúra kiépítését illetőleg úgy látják, a Konfliktuskezelő Szolgálat a bizottsági tagok számára csak épp eggyel több átszervezést jelent az átszervezések sorozatában, az ESDP és a tanács adminisztrációja részéről azonban súlyosabb problémákat vet fel. A 2009. november előtti helyzet egyértelmű volt, hiszen ugyanaz volt a főnöke mindenkinek, a főképviselő, úgy is mint a kormányközi, az éppen aktuális soros elnökség vezette tanács főtitkára. Most azonban választaniuk kell, hogy csatlakoznak-e az új szolgálathoz, vagy nem. Mivel tervbe vették a civil-katonai (fő)osztály létrehozását, ez utóbbi lehetőség a valószínűbb. A SITCEN (műveleti központ) esetében is ez a valószínű megoldás. Katonai téren azonban bonyolultabb a helyzet. Az EU vezérkara (EMUE/EUMS) és katonai bizottsága (CMUE/EUMC) megőrizheti autonómiáját, a COPS-nak (PSC: katonai és biztonsági bizottság), mivel kormányközi szerv, továbbra is a tanács keretében kellene üléseznie, de ahogy a Külügyminiszterek Tanácsát, ezt is a főképviselő egyik megbízottjának (főképviselő-helyettesnek?) kellene elnökölnie. Nyitott kérdés még, hogy ki vezeti majd a munkacsoportokat (GPM: katonapolitikai csoport, CCACM: konfliktuskezelés civil aspektusai bizottság): a soros elnökség vagy az EKSZ egyik tagja? Nem lesz könnyű helyzetben a magyar elnökség, ha ezeket a kérdéseket még a franciák sem tudják jelen pillanatban megválaszolni... Az első nagykövetségek tekintetében a franciák a macedóniai, az afrikai uniós és a (leendő) afganisztáni gyakorlatra hívják fel a figyelmet. Az unió diplomáciai elemei (delegációk, speciális megbízott) fuzionálnának, hogy egy-egy egységes uniós delegáció jöjjön létre. Ennek a feje azonban egy személyben lenne az EU-delegáció vezetője és a speciális megbízott. így tehát a speciális megbízottak automatikusan a delegációk fejévé válnának. Ez a rendszer azokban az országokban lenne hamar kialakítható, amelyekben jelenleg is működnek ESDP-missziók, vagy van a régióban kinevezett EU-speciális megbízott. 118 Külügyi Szemle
