Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Türke András István: Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztottság eszköze?
Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztottság eszköze? rendszer előre kódolja a bizottság-tanács ellentéteket,8 ráadásul egy olyan bizottsági alapra épül, mely - ezek szerint - nem volt eléggé hatékony. Idézzük fel azt is, hogy a tanácsi és bizottsági képviselet például mind Darfúrban (EU support to AMIS) mind Grúziában (EUJUST Themis) az EU nemzetközi megítélését jelentős mértékben gyengítő, komoly rivalizálást folytatott egymással, és Bissau Guineában is vannak ellentétek.9 Benelux-elképzelések: „n+1 új szerv" Alábbiakban a Benelux- és a francia példán azt vizsgáljuk meg, hogy az eltérő integrációs sémákat preferáló országok milyen ütemben és milyen célokkal képzelik el az Európai Külügyi Szolgálat kiépülését. A Benelux államok kezdettől fogva nem számítottak az Európai Tanács elnöke kinevezése hívének, hagyományosan a bizottság megerősítése és a főképviselő, így a EKSZ hívei. Ez utóbbit a tanács (titkársága) és kisebb mértékben a bizottság kárára szeretnék megerősíteni, így várhatóan az intézményközi súrlódások „nemzetállami hátterű lövészárkait" mélyítenék tovább. A szolgálatot fokozatosan építenék ki, és feladatainak mielőbbi konkrét definícióját javasolják. Hatásköre a civil missziókra, az emberi jogok védelmére és nonproliferációs feladatokra terjedne ki, azaz valamiféle furcsa hibrid jönne létre többek között az EBESZ-, az ENSZ-delegációk és a tagállami képviseletek némely kiemelt feladatainak keverékéből. Felvetődhet a kérdés, hogy erre lényegében mi szükség van, milyen hozzáadott értéket képez, és milyen duplikációkat eredményez az új konstrukció. A Benelux-kezdeményezés jogi személyiséggel látná el a EKSZ-t, hogy kellő cselekvési autonómiát élvezzen, ugyanakkor mind a tanács, mind a bizottság hatásköre alatt maradna, ami őszintén szólva fából vaskarikának tűnik. Ugyanakkor olyan, az EU-diplomácia szempontjából kulcsfontosságú témák, mint a bővítés és az előcsatlakozás témakörei, a bizottság kizárólagos hatáskörében maradnának. Az is érdekes, hogy mit javasolnak a „Hármak" kezdeti lépésnek: szerintük Kabulban, Addisz-Abebában és New Yorkban kellene felállítani az EKSZ első irodáit, lévén itt már amúgy is létezik két-két különálló delegáció, a bizottságé és a tanácsé. Az EU ezek szerint csak tovább aprózná majd az erejét... A Benelux pénzügyi javaslatokat is ellentmondások jellemzik, hiszen a kül- és biztonságpolitikai büdzsé, az emberi jogi büdzsé és a szomszédságpolitikai büdzsé pénzügyi felügyeletével bíznák meg a főképviselőt, pedig ezen területek némelyike túlmutat a mandátumán.10 Francia vélemények: integrált szervezetet kell létrehozni Francia részről tartanak ugyan az EU eddig is szerteágazó adminisztrációjának további túlburjánzásától, egy újabb „sóhivatal" létrehozásától, hiszen az EKSZ hatáskörei Párizsnak igencsak korlátozottnak tűnnek. De a Benelux államokkal ellentétben a fran2010. nyár 117
