Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Nagy Gábor: A stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez
Nagy Gábor is érzékeny az uniós belső politikák hatásaira, s azokat belpolitikai beavatkozásként41 képes értelmezni. Az említett szerző a harmadik gázdirektíva42 kapcsán azt kifejezetten Gazprom-ellenesnek43 tartja, megfeledkezve arról, hogy az EU célja ezzel a belső piac monopolisztikus tendenciáinak megakadályozása, s az a belső uniós szereplőkre is kötelező erejű lesz. Eközben Moszkva elzárkózik a kölcsönösségektől, hiszen éppen egy 2008-as törvénnyel44 tovább szűkítette a külföldiek energetikai befektetési lehetőségeit, miközben ez számára teljességgel lehetséges az uniós piacon, viszont annak monopolellenes, jogilag alaposan szabályozott keretei között. Ez erősíti a Leonard-Popescu szerzőpáros meglátását, mely szerint a Kreml igyekszik a jog szerepét mérsékelni45 uniós kapcsolataiban. A jogi szabályozás kapcsán elért néhány siker egyike a hosszú távú gázszerződések területi klauzuláinak46 ügye, mely az uniós belső versenyt korlátozta. Az új helyzetben lehetőség nyílt a felesleges mennyiségek belső piaci értékesítésére, mely az uniós szolidaritás szempontjából számtalan lehetőséget nyitott meg, amennyiben az európai gázvezetékek valóban teljesen összekapcsoltak lesznek. így ugyanis lehetőség lesz tagállami „felesleges" források felvásárlásra, s a jobb alkupozícióban lévő tagállamok vállalatai ezen lehetséges felvásárlások reményében eleve több szállítást is leköthetnek. Vagyis a bizottság által képviselt belső piaci reformoknak kitüntetett szerepük van a külső monopolisztikus szereplők uniós pozícióinak gyengítésében is. A diverzifikáció mind Brüsszel (az import forrásait illetően), mind Moszkva (az export piacait, s útvonalait illetően) oldalán gyakran hangoztatott cél. Talán az orosz félnél könnyebben megragadható, s teljesen beilleszthető haszonmaximalizálásra építő47 stratégiájába. A 1. és 2. táblázatok adatait összehasonlítva azonnal megállapítható, hogy az Európai Unió jóval fontosabb szerepet játszik az orosz földgázexportban, mint az orosz jelenlét az uniós földgázbehozatalban. Különösen igaz ez, ha az orosz arány a teljes uniós fogyasztáson belül van értelmezve, ahol ez 2007-ben, az EU27-ek esetén 25 százalék48 volt. A két partner általános külkereskedelmi tendenciáihoz köthető fontos háttéradat, hogy az exportált orosz gáz a hazai termelésnek alig egyharmada.49 1. táblázat: Az EU27-ek aránya az orosz földgázexportban, volumenadatok alapján 1999 2004 2006* 2008* EU15-ök 41,8 48,1 52,0 51,6 Új EU12-ek 21,4 22,5 23,9 23,5 EU27-ek együtt 63,2 70,6 75,9 75,1 Posztszovjet 12-ek 30,6 19,6 9,1 9,1 Forrás: Ludvig (2008) C/8.Táblázat és Tamozsennaja Sztatyisztyika Vnyejnyej Torgovli RF, 2007, 2009. * Megjegyzés: A 2006 és 2008-as adatok kisebb mértékben felfelé torzítanak, mert a teljes statisztika nem tartalmazza a Fehéroroszország irányába zajló szénhidrogén-kereskedelmet 94 Külügyi Szemle
