Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai
Grúber Károly-Törő Csaba Az előzetes konzultációk azonban nem nyújtanak garanciát a verseny kizárására vagy egy másik V4-ország ambícióinak kordában tartására a végső döntéskor. Ennek egyik példáját kínálta a Magyarország és Lengyelország közötti versengés az Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EIT) lehetséges székhelyének elnyeréséért, vagyis annak eldöntéséért, hogy Budapesten (végül is ide helyezték) vagy Wroclawban állítsák fel. Egy másik alkalommal Magyarország visszavonta az EU Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (Agency for the Co-operation of Energy Regulators, ACER) Pozsonyba történő telepítéséért benyújtott (végül sikertelen) szlovák pályázat támogatását.9 Mindkét példa jól szemléltette a V4-csoporton szolidaritás korlátáit, amikor a tét az EU intézményrendszere és bürokráciája egy szimbolikus darabjának megszerzése volt. Egy másik külön esete a V4-országok közötti egyeztetett álláspont fontosságának a visegrádi jelölések és jelenlét az EU intézményrendszerének jelenleg formálódó újabb elemében, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) gépezetében. Az unió diplomáciai szárnyának felépítése nem csupán éles intézményközi konfliktusokat eredményezett az EP-tanács-bizottság hármas között, de felhívta a közép-európai és más tagállamok figyelmét is arra, hogy aránytalanul kis mértékben vesznek részt az unió közösségi struktúráiban és intézményeiben. Az előre látható aránytalanságok tovább súlyosbítanák a jelenlegi egyensúlytalanságot a kelet-közép-európai és a többi tagország között a közös politikák és intézményi eszközöket működtető uniós alkalmazottak soraiban. Ez a V4-tagállamoknak is hátrányos helyzet az EEAS létrehozásakor tovább romolhat az aránytalanságok további növekedésével a kisebb/nagyobb, valamint a régebben/ újabban (2004-ben és később) csatlakozott tagországok viszonylatában. A jelen folyamatok változatlansága esetén az EU Külügyi Szolgálatában előreláthatólag kialakuló alulreprezentáltság elkerülése érdekében a visegrádi országok megfogalmazták együttesen kidolgozott elvárásaikat az unió mint európai soknemzetiségű politikai közösség diplomáciai megjelenítését szolgáló intézményi elem összetételére vonatkozóan. A V4-partnerek körében kialakított álláspontot egy diplomácia feljegyzés formájában a többi tagállam, illetve az unió illetékes intézményi szereplői (például az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő) tudomására hozták. Az egyértelműen megfogalmazott visegrádi álláspont szerint a valamennyi tagállam arányos megjelenítése és a feladatok meghatározásában való részvétele nélkül az unió országai elveszíthetik érdeklődésüket a Külügyi Szolgálatát tevékenységének támogatásában, amely elmélyítheti az unió közös külkapcsolatai és a tagállamok külpolitikái közötti eltéréseket.10 A visegrádi csoport által megfogalmazott elvárások és következtetések katalizátorként működtek további 11 tagállam egyetértését megszerezve, amelyek egy alkalmi és informális koalíciót hoztak létre a visegrádi országok álláspontját elfogadva.11 Az EU Külügyi Szolgálatának kérdésében a V4 nem saját jelöltek vagy pályázataik támogatására alakított ki egységes álláspontot, hanem egy új uniós eszközrendszer szervezése és működése elvi alapjainak számukra elfogadható rögzítése érdekében. 58 Külügyi Szemle
