Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai
Grúber Károly-Törő Csaba úgynevezett Alkotmányozó Konvent) közben a visegrádiak újabb példáját szolgáltatták annak, hogy képtelenek azonosítani és kifejezni közös érdekeiket. A visegrádi országok elképzelései és elvárásai általában véve különböztek, s ez jelentős akadályt gördített egy „közös vélemény" megfogalmazása elé. A konvent idején a visegrádi országok feltételezett összetartó kötelékei gyakorlatilag észrevehetetlenné váltak. Habár a résztvevők természetes szövetségesnek tűnhettek, a V4 együttműködése nem bizonyult tartós és erőteljes platformnak az EU szerződéses reformjának politikai arénájában. A visegrádi részvétellel zajló első uniós kormányközi konferencia tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a belépési folyamat záró szakaszának és „az európai alkotmánynyal kapcsolatos tárgyalások végső szakaszának tanulságai fontos szerepet játszottak a V4 működésével kapcsolatos jövőbeni elvárások finomodásában."2 A visegrádi országok között az EU-ba való belépés idején tapasztalható különbségek és eltérések mégsem arra engedtek következtetni, hogy a V4-ek együttműködése csak a KGST és a Varsói Szerződés 1991-es felbomlása és az EU-csatlakozás (2004) közötti, 13 évig tartó időszakra korlátozódna. Az új EU-referenciakeretek között is ésszerű elvárásként jelent meg a visegrádi országokkal szemben, hogy együttműködést mutassanak közös érdekeik és céljaik mentén, amelyek meghatározzák a konkrét politikák összehangolását. Habár felvételük idején csökkent a kohézió és a szolidaritás az érintett országok között, továbbra is értelmes és logikus - ha nem is önmagától mozgó - gyakorlat maradhat közös céljaik intézményesített képviselete. Közös döntésekkel és erőfeszítésekkel igyekeztek a valódi együttműködés lehetőségét erősíteni a hagyományosan hangsúlyozott közös értékekről szóló, de pusztán retorikai elemek helyett. A belépés előtti - mind gyakoriságában, mind hatékonyságában - korlátozott együttműködési tapasztalatok kétségtelenül megkérdőjelezték a V4-országok közös stratégiai céljainak elérése utáni további együttműködés létét. Mégis egyetértés alakult ki abban, hogy az EU-tagság elnyerése után kialakult új helyzetben ismét meghatározzák egymáshoz fűződő viszonyukat. Csalódásokkal és túlzások nélkül, de mégis kifejezték szándékukat a visegrádi csoport további együttműködésére egy nyilatkozat formájában, amelyet a 2004-es csatlakozásuk után röviddel fogadtak el a visegrádi együttműködés jövőjéről.3 A visegrádi csoport Európai Unión belüli együttműködésének általános jellemzői és szükséges feltételei A csatlakozás utáni bármilyen együttműködés végrehajthatóságát és kulcskérdéseinek tárgyalási lehetőségeit a kibővített EU működési mechanizmusa és a megfelelő együttműködési formák határozzák meg. Még ha a felek elvben egyet is értettek az 54 Külügyi Szemle
