Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai
A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai együttműködés folytatásában, az továbbra is bizonytalan maradt, hogy az unió sajátos körülményei között a négy közép-európai állam külön együttműködési formája életképes marad-e. Az alapvető kérdést a V4 jövője szempontjából az alábbi lehetséges irányok közötti különbség jelentette: a visegrádi csoport megmarad a regionális érdekek meghatározásának kereteként és kifejezőjeként, vagy az új uniós környezet felerősíti a partnerek között a versengést, amely tovább élezi a meglévő nézeteltéréseket és lehetséges érdekellentéteket. Utóbbi esetben a V4-országok együttműködése csupán a régión belüli együttműködésre korlátozódott volna, és a csoport együttműködése elvesztette volna lehetséges jelentőségét a külső szereplőkkel kialakított kapcsolatokban. A visegrádi országok azonban egyértelműen deklarálták és alkalmazták is az együttműködés fenntartásának választását a csoporton belül és a V4 külső partnerei felé is. Az EU-csatlakozásuk után számos - közvetlenül politikai és szakpolitikai - területen maradt fontos az együttműködés és a visegrádi összhangzat kialakítása minden lehetséges kérdéskörben. A legfontosabb változásként a V4-országok az EU-politikák puszta befogadóiból azok formálóivá léptek elő, vagyis az unió döntéseit már nem pusztán elfogadják, hanem együtt alakítják a többi tagállammal. Habár változó hatékonysággal és inspirációval, de megnyíltak a visegrádi országok lehetőségei arra, hogy egyénileg és csoportként is hozzájáruljanak az EU politikáinak alakításához az unió döntéshozatali folyamataiban megvalósuló részvételük által. Az Európai Unión belüli politikaformálás konszenzuskeresés és koalícióépítés útján történik. Adott témától függően, minden kompromisszum tartalma és az együttműködés formája közös érdekeken alapuló alkalmi koalíciók vagy EU-államok állandó, regionális együttműködésének (mint amilyen a Benelux- és a visegrádi csoport) létrejöttén alapul. Minden esetben, az EU-tagállamok koalícióinak és együttműködéseinek összetétele tükrözi érdekeik, prioritásaik alkalmi vagy hosszú távú egyezését az adott témakörtől és döntéshozatali folyamattól függően. A V4-ek együttműködésének végrehajtási mechanizmusai: rendszeres konzultációs és koordinációs alkalmak A 2004. májusi nyilatkozatba foglalt irányelveknek megfelelően a V4-csoport négyoldalú politikai egyeztetése és kapcsolattartása - az unióval kapcsolatos vagy bármilyen más témában - az államfők csúcstalálkozóin, miniszterelnökök, külügyminiszterek vagy külügyi államtitkárok menetrendszerű, vagy alkalmi találkozóin történik. A visegrádi csoport elnöki feladatait aktuálisan ellátó államban különböző szinteken megtartott tematikus és regionális találkozók mellett a tanács működése is teret ad rendszeres V4-konzultációkra az EU napirendjén lévő ügyeit illetően. Ezek a konzultációk az adott ügy sürgősségének és fontosságának megfelelő gyakorisággal jönnek 2010. nyár 55
