Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai
A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és eddigi tapasztalatai Grúber Károly-Törő Csaba A négy „visegrádi ország" (V4) együttműködésének 1991-es megalapítása az átalakulás korai szakaszában szimbolikus kinyilvánítása volt a résztvevők közös regionális örökségének, amellyel együtt megjelent a közös érdekek nemzetközi képviseletének igénye a politikai és gazdasági átmenetének elején tartó régióban. A Visegrádi Négyek a jövendő célok elérése érdekében gyakorlati okokból láthatták értelmét az együttműködésnek és a konzultációnak, mely előnyös lehet egy jól intézményesedért nyugat-európai és transzatlanti integrációban. A V4-országok EU-csatlakozását követő együttműködésének általános feltételei 1999-ben, az észak-atlanti szövetség, Közép-Európát érintő történelmi bővítésekor, Csehország, Magyarország és Lengyelország csatlakozásával fordulópontra érkezett ezen országok nemzetközi és biztonsági helyzete. A NATO-ba történő belépésükkel elérték a régió geopolitikai átértékelődését Európa politikai térképén. A másik fő, stratégiai jelentőségű külpolitikai cél, melyet a visegrádi országok egymástól függetlenül, intézményi integrációval, és belső átalakulással igyekeztek elérni, a Nyugat-Európával történő politikai és gazdasági egységesülés, melyet 2004-ben sikeresen végre is hajtottak. A posztkommunista Közép-Európa (Visegrádi országok + Szlovénia) és a három balti állam, valamint a két földközi-tengeri szigetország együttes csatlakozása gyakorlatilag beteljesítette az 1990-ben, a közvetlenül a Szovjetunió összeomlása után megfogalmazott fő külpolitikai céljaikat. így a 2004-es, nagy jelentőségű esemény után a V4-eknek újra kellett fogalmazniuk nemzeti külpolitikai céljaikat, s ez felvetette a csoporton belüli országok egymáshoz való viszonyának változását is. A csatlakozási folyamat, sajnos, megviselte az EU-tagságra pályázó négy középeurópai ország egymáshoz fűződő kapcsolatait. Érzékelhetően csökkent az országok 52 Külügyi Szemle
