Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Hamberger Judit: Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4)
Hamberger Judit nem legalább ugyanilyen határozottan kell koncentrálni a másik három tagországgal fennálló viszonyra is. A V4-en belüli viszonyok és kapcsolatok erősítése legalább olyan fontos kihívás, mint a Keleti Partnerség és a délkeleti irányú politika erősítése. Olyan gazdasági, energetikai és közlekedési hálózatokat is ki kell kiépítenünk, amelyek összekötnek bennünket. Részben újra kell építenünk, részben újjá kell építenünk a közlekedési hálózatokat: a közúti, a vízi és a vasúti hálózatainkat. Az energiahordozók szállításának és tárolásának hálózatait, ide értve az olaj, a gáz, az elektromos áram vezetékeinek, rendszereinek kölcsönös összekapcsolását már megkezdtük, de a szükségesnél jóval lassabban halad előre. Ezek az egymással való összeköttetést, egymáshoz való kötődésünket erősítik és biztosítják. Ez költségesebb „kapcsolatépítés", mint bármelyik más forma, de négyes (vagy akár szélesebb) összefogással a finanszírozás megtámogatása érdekében nyomást gyakorolhatunk az Európai Unióra. A visegrádi együttműködés mindegyik tagállamának vannak történelmi sérelmei egymással szemben, és az együttműködésen kívüli államok felé is. De ezek hangoztatásánál figyelembe kell vennünk azokat a sérelmeket is, amelyeket mi okoztunk a többieknek. Sérelmi politikánkat mi jogosnak érezzük, a többiektől pedig ugyanezt elvitatjuk, ha azok irányunkban fogalmaznak meg sérelmeket. A közép-európai visegrádi együttműködés csak egyenrangú partnerek között lehetséges, de ez az egyenrangúsági és partnerségi igény érvényes a közélet minden kollektív és magánjellegű kölcsönös viszonyára és viszonyulására is. Az elmúlt 20 év is arról tanúskodik, hogy szomszédjainkkal nehezen tudunk egyenrangú és partneri viszonyba kerülni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a V4 együttműködésében erős hangsúlyt kap az, hogy a tagországok nem veszik szívesen közép-európai országtársaik dominanciára való törekvését. Mindegyikük mások dominanciája nélkül akar részt venni e régió építésében, fejlesztésében és együttműködésében. Jegyzetek 1 Közép-Európa mibenlétének és jellegzetességeinek történeti érveit a kiváló magyar történész, Hanák Péter tanulmányának megállapításaiból kölcsönöztem. Hanák Péter: „Alkotóerő és pluralitás Közép-Európa kultúrájában". Budapesti Negyed, Vol. 22. No. 4. (1998); http://www.epa.hu/00000/00003/00017/251-269.html . 2 Közép-Európa aktuális meghatározásának jellemzőit a következő irodalom alapján vázolom fel: Bariska István Mihály: Közép-Európa hosszú árnyéka. Létezik vagy hiányzik Közép-Európa? Szombathely- Kőszeg: Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete, 2007 (A szerző csak német nyelvű forrásokból dolgozott.); Pomogáts Béla: „Közép-Európa bizonytalan körvonalai". Tiszatáj, Vol. 46. No. 9. (1992). 47-59. o. 3 Közép-Európa sokféle földrajzi meghatározásának összevetéséből az derült ki, hogy csak Ausztria és Csehország szerepel állandóként minden meghatározásban, a többi ország, terület eltérő gyakorisággal szerepel a Közép-Európát alkotó földrajzi egységek között. 48 Külügyi Szemle
