Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Hamberger Judit: Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4)
Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4) 4 Milan Kundera 1983-ban, Franciaországban (Le Débat, No. 27. (1983)) jelentette meg nagy vitát kiváltó esszéjét, amely magyarul „A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája" címmel látott napvilágot (Hírmondó, 6. (1984)). Az esszé leggyakrabban idézett meghatározása szerint Közép-Európa Európában földrajzilag a központban, kulturálisan Nyugaton és politikailag Keleten fekszik. 5 Bariska: i. tn. 6 Közép-Európa aktuális politikai dimenzióiról az emigrációban élő, cseh Milan Kundera indította el 1983-1984-ben azt a vitát, amelynek a nagyhatalmakra és megosztó politikájukra vonatkozó néhány megállapítása ma is érvényes. 7 Frantisek Palacky (1798-1876) cseh történész, aki 1865-ös, az Idea státu Rakouského [Az osztrák állam- eszme] című művében a Monarchia föderalizálásának közép-európai koncepcióját vázolta fel. 8 „CTK: Cesi tvorí geneticky stred Evropy" [A csehek alkotják Európa genetikai közepét]. Ceské Noviny, http://www.ceskenoviny.cz/zpravy/studie-cesi-tvori-geneticky-stred-evropy/455974 , 2010. március 29. 9 Ezt igazolja a Helyünk Európában című kétkötetes szemelvénygyűjtemény, amely azokat a mérlegeléseket gyűjti össze, amelyek a magyar szellemi és politikai elitnek, illetve Magyarországnak a 20. században (az 1980-as évek közepéig) Európában, Európa közepén elfoglalt helyét, betöltött szerepét hivatottak - számos szempont, többféle szemléletmód és ideológiai megközelítés figyelembe vételével - felvázolni. Helyünk Európában I-II. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon (Berend T. Iván vezetésével és bevezetőjével válogatta és szerkesztette Ring Éva). Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1986. 10 Pomogáts, i. m. 49. o. 11 Ezt a kérdést vizsgálja az 1990-es évek két szépreményű (de korán elhunyt) fiatal szlovák törté- nésze/politológusa, Svetoslav Bombík és Pavol Lukác. Mindketten írásaik gyűjteményes kötetében vallanak erről a témáról. Bombík a szlovák társadalom közép-európai eszméléséről és feladatairól vázolja fel ismereteit: Svetoslav Bombík: Blizsie k Europe [Közelebb Európához], Pozsony: Slovenská nadácia pre evropské stúdie, 1995. Lukác Szlovákia és a szlovákok Közép-Európában és a Visegrádi Együttműködés keretei között elfoglalt helyét elemzi: Pavol Lukác: Dejiny a zahranicná politika v Strednej Europe [Történelem és külpolitika Közép-Európában]. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2004. 12 Vladimír Meciar 1990 és 1998 között volt Szlovákia miniszterelnöke. Három kormánya olyan sajátos „geopolitikai" külpolitikát folytatott, amelynek lényege Szlovákia stratégiai helyzetének túlértékelése volt. Nemcsak Közép-Európa, hanem egész Európa szempontjából is hatalmi-stratégiai helyzetben látták országukat. 13 Ezt igazolja szociológiai felmérések alapján: Olga Gyárfásová: „Visegrad as Viewed by Citizens of the Four Member Countries". Andrzej Jagodzinski (szerk.): The Visegrad Group -A Central European Constellation. Pozsony: International Visegrad Fund, 2006.150-155. o. 14 Erre a témára vonatkozó megállapításaimban két tanulmánykötet anyagaira támaszkodtam: Miroslaw Dymarski-Jerzy Juchnowski (szerk.): Europa Srodkoivo-Wschodnia w polskiej mysli politycznej [Közép-Kelet-Európa a lengyel politikai gondolkodásban]. Wroclaw: Wydawnictwo Uniwersytetu Wroclawskiego, 2004; Radoslaw Zenderowski (szerk.): Europa Srodkowa: lospólnota czy zbioroivosc? [Közép-Európa: közösség vagy alkalmi társaság?]. Wrodaw-Varsó-Krakkó: Ossolineum, 2004. 15 Ilyenek: az 1989 óta egyre bővülő, részben a Pentagonáléból és a Hexagonáléból kifejlesztett Közép- Európai Kezdeményezés (KEK), az 1991 februárjában deklarációval létrehozott visegrádi együttműködés (V4) és az 1992-ben megalakult, a V4 politikai együttműködését helyettesítő gazdasági együttműködés, a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás, azaz a CEFTA. A „visegrádi" tagállamok, miután az Európai Unió teljes jogú tagjai lettek, a KEK-től eltávolodtak, a CEFTA-ból kiléptek, ráhagyva azt az EU-ba be nem jutott államokra. Legfontosabb regionális együttműködésként megtartották azonban maguknak a V4-et. 16 A Közép-Európa-fogalom megszületésének pillanatát több történelmi eseményhez és folyamathoz köthetjük. A cseh történész, Jan Kfen 2003-ban kiadott művében - amely egyébként a térségben eddig megjelent legterjedelmesebb olyan mű, amely Közép-Európáról szól - az szerepel, hogy a 2010. nyár 49
