Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása lépésre adott, logikus válasz. A lengyel és svéd kezdeti bátorságra azért is szükség volt, mert a keleti dimenziójú együttműködésnek az EU befolyásos, nyugat- és főként déleurópai tagországai szempontjából kevesebb az előzménye és gyengébbek a történelmi hagyományai, mint a déli irányúnak. Mindez nem jelenti azonban az Európai Szomszédságpolitika végét, mert az egész szomszédságpolitikai stratégia elvi kereteként és a finanszírozás lebonyolítójaként az ENP is fennmarad a Keleti Partnerség és az Unió a Mediterráneumért elnevezésű törekvések mellett, átfogó tetőszervezetként, ezekkel párhuzamosan. Ez a kétirányú elágazás azt jelzi, hogy az ENP két egymástól minden tekintetben független, s a jövőben valószínűleg eltérő ütemben előre haladó keretben fejlődik tovább. Ez az elkülönítés általános EU-érdek, mert a két irány mesterséges ösz- szekapcsolása, erőltetett egyben tartása és állandó összehasonlítgatása felesleges és káros az uniós összérdek szempontjából. A két szomszédságpolitikai irány közötti fő különbség az, hogy a kelet-európai „hatok" közül három országnak van közvetlen, szárazföldi határa EU-tagállamokkal, köztük Magyarországgal is. Az EU 2004-es és 2007-es kibővítése 12 új tagállammal a három keleteurópai partnerországot az uniónak földrajzilag szorosan az EU-térséghez kapcsolódó, közvetlen, szárazföldi szomszédjává tette. A délmediterrán államokat azonban nemcsak a Földközi-tenger választja el az EU-térségtől, hanem társadalmi-gazdasági berendezkedésüknek az európaitól a legtöbb esetben erősen eltérő és nehezen megreformálható jellege is. Ezért a keleti és a déli országcsoport társadalmi-gazdasági fejlődési és ezzel szoros összefüggésben az unióhoz való közeledési kilátásai jelenleg nem azonosak. Bár a magyar külpolitika nyilatkozataiban a többi EU-tagállamhoz hasonlóan, egyenlően kezeli a keleti és a déli kooperációs irányt annak érdekében, hogy az uniós tagállamok között emiatt ne keletkezzék súrlódás, mégis egyértelmű, hogy Magyarország számára földrajzi helyzetünk, a „hatok" legfontosabb országának (Ukrajna) közvetlen szomszéd jellege, energiaellátási biztonságunk, a keleti csoport potenciálisan gyorsabb fejlődési kilátásai és a kárpátaljai magyar kisebbség miatt a Keleti Partnerség a fontosabb. Magyarország szempontjából az Ukrajnán keresztül történő energiabehozatal hosszú távon is jelentős tényező marad. A két csoport közötti különbséget az is kiemeli, hogy a Keleti Partnerség földrajzi hátterét Oroszország adja, amely hatalmas területű és más szempontok miatt is jelentős nagyságrendű európai állam, az uniónak egyre fontosabb gazdasági és biztonságpolitikai partnerévé válik, s Magyarországnak jelenleg is kiemelkedő jelentőségű szénhidrogén-szállítója és exportpiaca. Ez az EU-ból, a szomszédságpolitikai „hatokból" és Oroszországból álló, földrajzilag összefüggő, gazdasági erőtér világosan bizonyítja, hogy Magyarország számára a keleti és a déli országcsoport a pozitív együttműködési lehetőségek, elsősorban az energiaellátás szempontjából „nem azonos súlycsoportba" tartozik, s ez a jövőben is így lesz. Az egész EU-térség érdekéből kiindulva a Keleti Partnerség szintén egyre fontosabbá válik Oroszországnak a keleti partnerségi együtt2010. tavasz 19
