Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
Kollár János befolyásolása, alakítása, az érdekeink szerinti tájékoztatása, sőt nyomásgyakorló eszközzé tétele. A szakirodalomban a leggyakoribb példa erre a taposóaknák betiltásában a nemzetközi közvélemény által játszott szerep. Az 5. pontban jelölt tényező kapcsán megjegyezzük, hogy a közvélemény megnyerésének módja a társadalmi diplomácia (public diplomacy). Egy 2008-as meghatározás szerint a public diplomacy „a külföldi közvélemény megértése, tájékoztatása, megnyerése és befolyásolása"3. A világ nagyhatalmai vagy nagy gazdasággal rendelkező más államai hatékony kényszerítő eszközökkel rendelkeznek, főképpen katonai és gazdasági képességekkel, amelyekkel képesek elérni, hogy a nemzetközi szereplők megváltoztassák magatartásukat. E „fegyverek" alkotják az úgynevezett hard powert, amelyet leginkább kényszerítő erőnek célszerű magyarra fordítani. Ezek az államok mégis arra kényszerülnek, hogy a soft power és ennek részeként a társadalmi diplomácia eszközeit is bevessék érdekeik érvényesítésére. Soft power: puha hatalom, azaz a befolyásolás nem kényszer, hanem meggyőzés útján történik, amelynek eszközei változatosak lehetnek. Vonzó lehet a célzott nemzetközi szereplőnek a befolyásoló érvelése, ajánlata gazdasági vagy más segítség nyújtására, fejlesztésben való részvételére, de kultúrájának, lakosai életformájának népszerűsége stb. is segítheti elfogadottságát. A meggyőzés és hitelesség kérdése egyre gyakrabban vetődik fel a nemzetközi szövetségesi rendszerekben is olyan súlyos nemzetközi konfliktusokban, mint az iraki és az afganisztáni beavatkozás. A szövetségesek vonakodnak a közös fellépéstől és a segítségnyújtástól olyan esetekben, amikor a saját közvéleményük nem fogadja el azt teljes mértékben. A gazdasági és más (például távközlési, tudományos, kulturális) eszközök többnyire egyaránt használhatók kényszerítő módon is, és a puha vagy lágy hatalom gyakorlásában is. A puha hatalommal elért eredmények a kétpólusú világrend megszűnését követően általában tartósabbak, mint a kényszerítő hatalommal elértek. Egy háború vagy blokád kevésbé eredményes, mint a megcélzott állam lakosságának önkéntes, belátáson vagy vonzerőn alapuló magatartásváltozása. A világot foglalkoztató környezet- védelmi és egyéb globális problémák határok és kultúrák felett átívelő kormányzati és nem kormányzati szövetségeket keltenek ugyan életre és szüntetnek meg, ezzel együtt Huntington jóslatáról, a világ civilizációinak összecsapásáról4 annyi bizonyosan megállapítható, hogy a kulturális-civilizációs tényezők egyre nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi befolyásolásban. Elengedhetetlen a meggyőzés eszközeinek bevetése minden nemzetközi szereplőnek az új típusú biztonsági fenyegetések, így a környezetszennyezés és a terrorizmus elleni küzdelemben is. Belátható, hogy az olyan kis vagy közepes népességű államok, mint Magyarország, még nagyobb mértékben szorulnak rá a társadalmi diplomácia alkalmazására, és ehhez kötődően diplomáciájuk kifinomultságára, diplomáciai ismereteikre, jól megválasztott, rugalmas és gyorsan reagáló kül- és biztonságpolitikájukra. Ehhez pedig nagy hatékonyságú diplomáciai tevékenységre és az azt kiszolgáló magas színvonalú 126 Külügyi Szemle
