Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században Szörényi András „public diplomacy" (a továbbiakban: PD) egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi kapcsolatok elemzése, alakítása közben, és a fogalmat egyre többször használjuk a vonatkozó magyar szakirodalomban is. A használat ugyanakkor nem egységes, és a magyar megfelelőre sincs még általánosan elfogadott kifejezés. Az alábbi cikkben ennek megfelelően a PD gyökereinek, történetének rövid áttekintését követően elemezzük a szakirodalomban fellelhető definíciókat és a PD jellemzőit, annak érdekében, hogy végül ajánlást tegyünk egy lehetséges magyar megfelelőjére. A 21. században az új kommunikációs rendszerek, a civil társadalom megnövekedő nemzetközi kölcsönhatásai, a globalizálódó nem állami szereplők vagy épp a mindinkább transznacionális vállalatok egyszerre termékei és továbblendítői a nemzetközi rendszer átalakulásának, ami maga után vonja a nemzetközi kapcsolatok változását is. A diplomáciának, mint a nemzetközi kapcsolatok alakításának hagyományos értelemben államilag történő befolyásolása, ugyancsak lépést kell tartania ezekkel a változásokkal. Tatár megfogalmazása szerint a diplomatáknak „totális diplomáciát" folytatva minden területen jelen kell lenniük a két ország kapcsolatainak fejlesztésétől a nemzetközi (rend)szabályok kialakításáig.1 Leonard szerint a diplomatáknak eseményekre reagáló riporterekből és lobbistákból a nemzetközi társadalmi vitákat generáló szereplőkké kell válniuk.2 A klasszikus diplomácia önmagában alkalmatlan a 21. század kihívásainak kezelésére. Az államok közötti kölcsönhatások kizárólagosságára vagy legalábbis azok dominanciájára épülő nemzetközi rendszer megszűnt. Megváltoztak a nemzetközi kapcsolatok szereplői, és átalakultak a kölcsönhatások típusai is. „Miközben a világon kevesebb mint 200 állam (kormány) létezik, megközelítőleg 38 500 transznacionális társaság működik, melyek több mint 250 ezer külföldi leányvállalatot irányítanak; 10 ezer, egy országon belül működő nem-kormányzati szervezet fejt ki jelentős nemzetközi aktivitást; 300 kormányközi szervezet - globális: ENSZ, WTO, UNESCO stb.; regionális: NATO, Európai Unió, Amerikai Államok Szervezete, ASEAN stb. - létezik; és 4700 nemzetközi nem kormányzati szervezet törekszik az államok politikáját befolyásolni."3 2010. tél 137
