Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Mészáros Zsolt: A Maghreb palesztínjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában
A Maghreb palesztinjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában ját.18 Amikor Jaime de Piniés spanyol ENSZ-nagykövet bejelenti, hogy 1975-ben referendumot tartanak a tartományban, II. Hasszán a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul, hogy kikérje annak - reményei szerint pozitív - véleményét a Marokkó által oly hevesen bizonygatott történelmi szálakról. Politikájában feltűnni látszódnak a referendum esetleges függetlenségpárti eredményétől való félelem nyomai. A hágai vélemény19 szerint bár Marokkó történelmileg uralmat gyakorolhatott Nyugat-Szahara néhány nomád törzse felett, adót soha nem szedett, ami a fennhatóság hiányára utal. A vélemény értelmezésében a marokkói udvar a néhány nomád törzs feletti uralomra helyezi a hangsúlyt, jóllehet az ENSZ a nemzetközi szerződésekre hivatkozva nem ad helyt Marokkó területi igényeinek a Draa-folyótól délre. Ugyanígy elutasítja a bíróság Mauritánia hason- nemű kérvényét, a vitatott időszakban felismerhető jogi személy vagy egység hiányára hivatkozva. Spanyolország elégedett az ENSZ lépésével, ellenben Marokkó és Mauritánia sajátos értelmezéseikkel tovább fokozzák a feszültséget. Másnap II. Hasszán bejelenti, hogy 350 ezer fő részvételével békés menetet indít a spanyol Nyugat-Szaharába.20 Közben a kilencévi halogatás után célba érő ENSZ-küldöttség arról számol be, hogy a szaharáviak többsége a függetlenség mellett voksolna egy népszavazáson.21 A vég kezdete: a Zöld menet és a madridi szerződés II. Hasszán - tudatában a spanyol katonai fölénynek - 600 ezer „önkéntest" hív össze a marokkói-nyugat-szaharai határ közelébe, arra buzdítva őket, hogy Koránnal és zöld zászlóval a kezükben egyesüljenek déli muszlim testvéreikkel, és üldözzék ki a „gyaur" betolakodókat. A marokkói uralkodónak kedvez a Spanyolországban kibontakozó belpolitikai káosz. Franco kiszemelt utódja, Carrero Blanco 1973-ban merénylet áldozata lesz, majd az öt ETA- és FRAP-tag 1975-ös kivégzése teljes politikai izolációba taszítja az országot. Franco betegsége és a katonaság megosztottsága még inkább nehezíti az egységes fellépést Marokkóval szemben. Fokozza az eseményeket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa - amerikai és francia nyomásra - elutasítja Spanyolország kérését egy marokkói invázió elleni közös fellépésre, és csupán önmérsékletre szólítja a feleket. Hozzá kell tenni, hogy a spanyol lakosság nagy része ellenzi a háborús beavatkozást.22 II. Hasszán bátor lépésre szánja el magát: 1975. november 6-án megindítja a Zöld menetet (lásd 3. ábra). 40 ezer ember 12 kilométer mélyen hatol be Nyugat-Szahara területére. A spanyol kormány és a dzsemma heves tiltakozásukat fejezik ki: Gómez de Salazar helyi kormányzó katonai fellépésről beszél, János Károly trónörökös és ideiglenes államfő kijelenti, hogy „Spanyolország teljesíteni fogja kötelezettségeit Nyugat-Szaha- rában".23 Az ENSZ várakozó állásponton van, nem avatkozik be, miközben a spanyol diplomácia, minden opciót felmérve, titkos tárgyalásokra Madridba hívja Marokkó és Mauritánia képviselőit. Eközben a spanyol kormány a Fecske művelet (Operáción Golondrina) részeként 12 ezer spanyol telepest evakuál a Kanári-szigetekre, és megerősíti a foszfátbányák védelmét is. 2009. tél 157