Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Paragi Beáta oldalon létező politikai status quo megváltoztatását annak érdekében, hogy egy hiteles, jól működő kormányzati intézményrendszert építsenek ki.96 E változások „hogyanja" arra a meggyőződésre épült, hogy egyedül a demokratikus eszközök képesek a palesztin oldalon létező autoriter vezetési gyakorlatot megváltoztatni. A problémát az jelentette, hogy krízishelyzetek (mint például a 2001-2002-es évek) hatékonyan és demokratikus eszközökkel egyszerre jellemzően nem kezelhetők. Alkalmazott eszközök, a segélyek csatornái, lehetséges hatások (2000-2005). A PNH intézményrendszere és költségvetése egyaránt súlyos károkat szenvedett, miután Izrael leállította a költségvetési bevételek részét képező források átutalását. A normális gazdasági kapcsolatokat is súlyosan érintették a biztonsági intézkedések, valamint az izraeli hadsereg katonai műveletei. A felmerülő hiányt egyedül a külföldi segélyek voltak képesek pótolni. A PNH költségvetésének körülbelül fele volt bérköltség,97 amely a bevételek drasztikus csökkenése ellenére is folyamatosan nőtt. Az intifáda kitörése évében a PNH alkalmazásában álló 110 ezer ember ötször-hatszor ennyi lakost tartott el. A közalkalmazotti állomány 2006-ra meghaladta a 150 ezer főt. A PNH/PFSZ hat-hét éven keresztül (évi 500-600 millió dollárral) történő támogatása sok választási lehetőséget nem hagyott a donorközösségnek. Prioritásaikat a humanitárius és vészhelyzetben történő segélyezésre áthelyezve (2002-2003-ig) a békefolyamat megmentése érdekében megpróbálták megelőzni a PH összeomlását. A PNH-t - a leendő palesztin állam alapjaként - továbbra is a stabilitás kulcsának tekintették, de reformja elkerülhetetlenné vált. A reformfolyamat fő célja a) a PH hatékonyságának növelése, b) a gazdasági, pénzügyi folyamatok átláthatóságának növelése, c) illetve az önkormányzati (2004, 2005) és parlamenti (2006) választások és egyéb intézményi (döntéshozatali) változtatások révén a demokrácia erősítése volt. A segélyek nem csak pénzügyi, de morális és politikai értelemben is elkötelezettséget jelentettek, amennyiben éves átlagban való megduplázásuk (a klasszikus oslói időszakhoz képest), pótolta az Izrael által visszatartott, 2001-2002 folyamán kieső forrásokat. Természetesen a segélyek rendelkezésre bocsátásának módja, struktúrája erősen kötött volt: Speciális készpénz eszközök (special cash facilities), költségvetési támogatások (direct budgetary assistance), trust fundok. Az Izrael által 1999 és 2000 folyamán beszedett és PH-nak továbbutalt bevételek közel 600 millió dollárt jelentettek (évente). A normális gazdasági tevékenység korlátozódásából származó helyi adókon túl a donoroknak, ha átmenetileg is, de ezt az összeget kellett valahogyan pótolniuk. Ugyanakkor, a PNH számára anélkül teljesíteni kifizetéseket, hogy pénzügyi adminisztrációja vonatkozásában változás következett volna be, elképzelhetetlen volt. Ennek megfelelően a demokratikus és jól kormányzott intézményrendszer realizálását célzó különféle bizottságok és alapok (task force-ok és trust fund-ok) rendszere tovább bonyolódott.98 Politikai szempontból különösen jelentős volt az önkormányzatok felértékelése a központi kormányzat rovására.99 86 Külügyi Szemle
