Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai tak száma (beleértve a tanárokat, illetve egészségügyi dolgozókat) a kezdeti 20 ezerről (1993) ötszörösére (110 ezerre) nőtt (2000). A PH „humánerőforrás politikája" nem egyszerűen a közigazgatás működésének hatékonyságát, hanem a társadalmi feszültségeket enyhítendő politikai célokat szolgált.71 Ugyanakkor azt is jelentette, hogy az üzleti szféra működését szabályozó világos jogi alapok hiányában annak növekedési lehetőségeit nem csupán az izraeli biztonsági intézkedések korlátozták.72 A végrehajtó hatalom számára a munkanélküliségi problémákat is egyszerűbb volt a közszféra fel- duzzasztásával megoldani, mint a kontrollként funkcionáló törvényhozás hatáskörét akár e területen tágítani.73 Erőszak-monopólium és biztonsági kérdések. Bármilyen Izraellel megkötött (végleges) megállapodás (és annak végrehajtása) megkövetelte volna (megköveteli) a világos belső jogrendet, illetve az államhatalom annak fenntartására irányuló kapacitását. Még ha a biztonsági szolgálatokra vonatkozó kérdések az Izraellel meglévő alkufolyamat részei voltak is, a biztonsági apparátus segélyezése - anélkül, hogy az erőszak-monopólium világos módon a demokratikus normáknak megfelelően „egy kézben" összpontosult volna - elősegítette a különféle egységek közötti versengést. E rivalizálás hamarosan olyan „káoszhoz" vezetett,74 amelytől az európai donorok szemszögéből jobbnak tűnt távol maradni. Ebből következően támogatásaikat többnyire felszerelésekre (minimális mértékben fegyverekre), illetve fizetések folyósításához adták.75 Egyéb közkiadások, tőkebefektetések (1997-2000). A gazdaság fejlődését szolgáló legbiztonságosabb, legátláthatóbb támogatás a projekt formáját öntő infrastrukturális beruházás. A palesztin esetben népszerűek volt a hálózatos rendszerek (út, energia, víz) fejlesztése, illetve oktatási és egészségügyi létesítmények építése, felszerelések biztosítása.76 Területi összehasonlításban a donorok a Gázai övezetet és a Nyugati Parton teljes palesztin fennhatóság alatt lévő „A" minősítésű területeket preferálták. Még ha nem is szándékosan, de e fejlesztések a területek és lakosság egyébként is létező megosztottságának további erősödéséhez vezetett. A donorok számára egyszerűen ésszerűbb volt nem alkalmazni olyan „integrált fejlesztési megközelítést", amelyek a palesztin területeket oszthatatlan területi egységként - fejlesztési alapként - kezelték (volna). Az izraeli hadsereg B és C területekről való visszavonulása 1996 és 1999 között lassabban haladt a várakozásoknál. Még ha a mezőgazdaságnak relatíve nagy szerepet szántak is a gazdasági problémák megoldásában,77 a tény, hogy a művelhető mezőgazdasági területek nagy része „B" minősítésű területeken található, túl sok befektetést nem vonzott.78 Az első időszakot összefoglalva, bár az egy főre jutó segélyek 1996 óta folyamatosan nőnek nemzetközi összehasonlításban előkelő helyre hozva a palesztinokat,79 illetve bizonyos aggregált (nemzet)gazdasági mutatók (aszfaltozott utak hossza, osztálytermek és kórházak száma, telekommunikációs technológiák elterjedtsége) látványosan javultak, a külföldi támogatás nem volt képes a palesztin lakosság valódi problémáit megoldani. Ezek közé elsősorban a közlekedés, szállítási akadályok, a világos törvényi 2009. tavasz 83
