Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Egy "rendkívüli esemény" anatómiája
Egy „rendkívüli esemény" anatómiája mértékben érdekelte a svájci hatóságokat, hogy Papp Sándort őrizetbe vétele után kihallgatói arról is faggatták, vajon mit tud a Svájcban lévő magyar forradalmi tanácsról, valamint mit tud Erdeli Sándor (?) hollétéről, s ez utóbbi tudott-e akciójukról?23 Papp Endre mind a három kérdésre negatív választ adott, s hangsúlyozta, hogy akciójukról rajtuk kívül senki nem tudott.24 A jelentős hagyományokra visszanyúló koncepciógyártás klasszikus szabályai25 szerint készült elemzéssel szemben a fentieken kívül ott áll Papp Endrének a szüleihez írt, de a BM II/13-as levélellenőrzési osztály éber munkatársai által elcsípett levele. Ebben Papp azt írja, hogy „Egy pillanatig se higgyétek azt, hogy esetleg egy nyugati szervezet szolgálatába állok és ennek utasítására cselekedtem. A bosszú gondolata vezetett bennünket Nagy I. és Maiéter halála miatt. A világ lassan elfelejtkezik a magyarokról. A mi feladatunk, hogy néha eszébe juttassuk, »Magyarország még béklyókban szenved«. A mi figyelmeztetésünk egy kicsit radikális volt..."2'1 A támadásról az életben maradt és a svájci rendőrség által őrizetbe vett Papp Endre több alkalommal is vallomást tett a svájci igazságügyi szervek előtt.27 Az ügy svájci vizsgálati és tárgyalási anyagainak egy része magyar nyelven, dátum- és eredetmegjelölés nélkül a külügyminisztériumi iratcsomóban található.28 Papp Endre itt szereplő, jegyzőkönyvezett vallomásai (illetve azok ügyészségi-bírósági) összefoglalói nagy vonalakban visszaigazolják a történtek magyar fél által rögzített menetét, olyan részletekkel is szolgálnak azonban, amelyekről a magyar hivatalos szerveknek nem lehetett tudomásuk. Papp Endre akciójuk indítékaként azt jelölte meg, hogy miután június közepén megtudták, hogy az „oroszok, illetve a magyarok" kivégezték Nagy Imrét és Maiéter Pált, arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt csak a „szemet szemért elv" alapján lehet elintézni. Mivel valamivel korábban hallottak a berni román követség elleni támadásról, úgy gondolták, hogy valami hasonló akciót ők is végbevihetnek. Elképzelésük az volt, hogy a követségre bejutva olyan aktákat tulajdonítanak el, amelyek arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a magyar követség kémtevékenységet folytat, illetve megszerzik ezzel együtt a követségnek információkat szolgáltató egyének listáját. A fegyverhasználatot az indokolta, hogy a követségi személyzet nem hagyta magát semlegesíteni. A támadásra felkészülve egy hat milliméteres pisztolyt és egy 7.65-ös revolvert vásároltak a hozzájuk való töltényekkel együtt. Később lőgyakorlatokat is végeztek. Az események lefolyását illetően a magyar hivatalos szervek és Papp Endre verziója között lényeges eltérés, hogy előbbi szerint Gottwald után Nagy két lövést adott le, míg utóbbi azt állította, hogy egy alkalommal lőtt, de a földbe. A másik eltérés az első lövésekre vonatkozik. A magyar jelentések szerint a támadók kezdtek lövöldözni, míg Papp Endre szerint a követségi munkatársak adták le az első lövéseket. 1958. augusztus 23-án a KÜM nemzetközi jogi főosztályán keletkezett feljegyzés29 a „berni merénylet tárgyában" arról számol be, hogy a berni ügyészség felhívta a kö2009. tél 81
