Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Egy "rendkívüli esemény" anatómiája

Egy „rendkívüli esemény" anatómiája gok, elsősorban az Egyesült Államok Magyarország ellen irányuló tevékenységével". A cikkek a „birtokunkban lévő dokumentumok" felhasználásával készüljenek, lehetőleg minél több újságíró bevonásával. Nagy jelentősége lenne a kínai sajtó állásfoglalása­inak, mivel Svájcban „Kínának kereskedelmi vonatkozásban nagy tekintélye van". A svájci követség elleni tüntetést nem javasolta azzal, hogy előkészületeket a tüntetésre lehet tenni, s tüntetni, ha szükséges lesz. A folytatódó belügyi vizsgálat fontos darabja a Tóth Pál rendőr őrnagy által készített, 1958. szeptember 3-i dátummal és a Belügyminisztérium II/3. osztály felzettel ellátott je­lentés, amely Nagy Sándornak a követségen maradt holmijai között talált iratoknak az értékelése.21 Az okmányok a következők: Nagy Sándor kézzel írt naplója 1958. január 5-től 1958. augusztus 15-ig; Pongrátz Gergely géppel írt levele Nagy Sándorhoz; Szabó Lóránd levele Nagy Sándorhoz; Csöpi nevű személy levele Nagy Sándorhoz; Rend­őrségi feljegyzés Nagy Sándor 1958. január 23-án, a berni kantonrendőrségen történt kihallgatása alkalmával nála talált levelekről és jegyzetekről; A svájci rendőrség hely­színen felvett jegyzőkönyve (?). Az értékelő jelentés készítője e dokumentumok alapján megállapította, hogy Nagy „széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkezett", szorosabb baráti köre „disszidens fiata­lokból tevődött össze", míg lazább kapcsolatai között található Pongrátz Gergely „Corvin közi ellenforradalmár parancsnok", a General Motors amerikai cég berni képviseletének vezetője, a berni Arbeitsamt egyik magyar alkalmazottja, végül az Ungarhilfe szervezet egyik munkatársa, aki a berni rendőrségnél tolmács. A napló szerint több esetben kapott pénzt Papp Endrétől, s ezt Nagy úgy említi, mint „elvégzett munkáért járó fizetést vagy előleget". Barátai „hozzá hasonló elemek", akikről leírja, hogy némelyik autólopással gyanúsítható, vagy rendőrségi ügye van. Ez az életmód jelentősen közrejátszott abban a belügyi értékelés szerint, hogy több esetben volt a rendőrségen, így január 23-án, feb­ruár 12-én, 14-én, 26-án, március 3-án. Január 23-án, például két nyomozó és tolmács jött érte 10 órakor, és délig volt a rendőrségen. Naplójában Nagy Sándor erről többet nem írt, de „a birtokunkban levő rendőrségi feljegyzésekből kitűnik, hogy ez alkalom­mal kihallgatták, és nála lévő különböző leveleket, névsorokat, címeket és jegyzeteket foglaltak le". Február 12-én késő éjszaka, ismeretlen okból ment a rendőrségre „Megkér­tem őket reggel, telefonáljanak a kantonrendőrségre". Február 14-én naplójában az van: „Stadt policeien fizettem 26.50 Frk. Fényképet megkaptam az igazolvánnyal." Február 26-án ismét hívatták a rendőrségre, naplója szerint: „Mári (vagy Mari) ügy kihallgatás. Egy 100% Győrit kell szerezni. Dudás címét odaadtam. Erdélyi levelét szintén átadtam." Igen érdekes - állapítja meg Tóth őrnagy -, hogy rendőrségi ügyeiről egyáltalán nem nyugtalan hangon ír, sőt inkább olyan a hang, mintha velük együttműködne. Sőt - szövi tovább Tóth a koncepciógyártás fonalát - Nagy kapcsolata az Ungarhilfe se­gélyszervezettel - amely mögött az amerikai imperialisták állnak - világossá teszi, hogy Nagy és Papp csak végrehajtók voltak. Ezt erősíti, hogy Nagy Sándor kapcsolatai között 2009. tél 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom