Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Samir Anghar: Európa, a Muzulmán Testvériség befolyási övezete
Folyóiratszemle rikai országok maradnak a fő exportőrök, az ázsiai, a közel- és közép-keleti, valamint az afrikai országok pedig a fő importőrök). A mezőgazdasági termékek kereskedelmének biztonsága a jövőbeli élelmiszer-ellátás kulcsa; csupán világméretű szabályozással lehet megteremteni a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyát, főként azt, hogy magas árak és szűkös kínálat esetén is megmaradjon a vásárlás biztonsága, valamint hogy az alacsony árak mellett se kerüljön veszélybe a helyi termelés. Az imént említett feltételek teljesülése esetén és a tartós fejlődés körülményei között tehát megvalósítható a Föld népességének élelmezése. A szerző azonban figyelmeztet arra, hogy a jövőbeli megoldások kidolgozása rendkívül sürgető feladat. Füsti Molnár Zsuzsa Samir Amghar: Európa, a Muzulmán Testvériség befolyási övezete (L'Europe, térré d' influence des Erére musulmans, Politique étrangére, 2009. 2. sz. 377-388. o.) A Muzulmán Testvériség kétségkívül az arab világ legfontosabb iszlám csoportosulása, amely egyaránt képviselteti magát a megszállt területek kormányának élén, Algéria koalíciós kabinetjében, és az egyiptomi ellenzék fő ereje. Az 1960-as évek vége óta Európában is jelen van, ahol az 1980-as évek elején még gyengének mondható szervezet két évtized alatt az európai iszlám nehézsúlyú képviselőjévé nőtte ki magát. A Hassan al-Banna által 1928-ban, Egyiptomban alapított szervezet néhány év alatt az egyiptomi politikai élet fontos szereplőjévé vált. Tevékenysége kezdetben a külföldön működő egységek megalapítására korlátozódott, amelyek az egyiptomi szervezet közvetlen leszármazottai voltak például Kuvaitban vagy Szíriában), majd az 1970-es évektől kezdve fejlődési stratégiája diverzifikálódott. Azóta a Muzulmán Testvériség elnevezés különböző jelentéseket hordozhat: utalhat katonai szervezetre (a megszállt területek iszlám dzsihádja), lehet politikai párt (Algériában a Társadalmi Mozgalom a Békéért és a palesztin Hamasz) vagy igehirdető szervezet (Svájcban a Muzulmánok Ligája). Európában élő képviselőit alapvetően három csoportba sorolhatjuk: az autonómok, a szakadárok és az anyaszervezethez szervesen kötődő tagok. Az autonómokhoz olyan személyek tartoznak, akik nem tagjai a Muzulmán Testvériség nemzetközi szervezetének, ám magukévá teszik annak ideológiáját és cselekvési módszereit. 2009. ősz 223
