Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989
Variációk konfliktuskezelésre vetelné az utazási szabadság, illetve az állandó kiutazási engedélyek megadását. A társadalmi, politikai nyomás erősödése pedig egyértelműen az NSZK érdekeit szolgálná. A Stasi éppen ezért célravezetőbbnek tartotta, hogy - együttműködve a bel- és igazságügyi minisztériummal - erősítsék a megelőző munkát, és hatékonyabban derítsék fel, illetve akadályozzák meg a szocialista országokon keresztül tervezett meneküléseket. Emellett javasolta a Magyarországról kiutasított állampolgárok fokozott ellenőrzését, beleértve azt is, hogy akadályozzák meg újbóli kiutazásukat az országból.18 A budapesti keletnémet követség megkísérelt növekvő befolyást gyakorolni a már Magyarországon tartózkodókra annak érdekében, hogy valahogy rávegye őket az országukba való visszatérésre. A követség konzuli osztálya a német nyelven megjelenő Neueste Nachrichten szeptember 5-i számában jelentetett meg e témában közleményt. A konzuli osztály egy nappal korábbi keltezésű levele szerint azok, akik lejárt úti okmányokkal, illetve más ország útlevelével rendelkeznek, hazatérésük után büntetlenséget élveznek. Kiutazási kérelmüket lakóhelyükön benyújthatják, s azt a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárainak külföldi kiutazásáról szóló 1988. november 30-i rendelkezés alapján bírálják el. A levélben ígéretet tettek arra, hogy az érintettek visszatérhetnek munkahelyükre is.19 Az NDK prágai és budapesti külképviseletei a konzuli osztály tudtával olyan röplapok terjesztését kezdték meg Pozsony környékén, az osztrák-magyar határon, illetve az ország területén, amelyben szintén biztosították a követségi menekülteket és a Magyarországon érvényes úti okmányok nélkül tartózkodó állampolgáraikat, hogy hazatérésük esetén semminemű retorzióval nem kell számolniuk.20 Az eredmény keletnémet részről lehangoló volt: a bizalom foszlányait is elveszített kitelepülni vágyókat nem győzték meg az ígéretek. Destruktív konfliktus. Bonn és Kelet-Berlin ellentétei Hasonlóan hasztalan próbálkozások jellemezték Kelet-Berlin válságkezelő próbálkozásainak másik irányát, az NSZK politikai vezetésének befolyásolását. A külügyminisztérium a leghatározottabb formában tiltakozott a keletnémet állampolgárok támogatása miatt, és türelmetlenül követelte a menekültek kiutasítását a követségekről, határozottan visszautasítva az NDK belügyeibe való beavatkozást.21 Mivel azonban a két német állam álláspontja semmilyen közeledést nem mutatott, a keletnémet vezetés a meddő tárgyalásokkal párhuzamosan próbált nyomást gyakorolni a magyar kormányra annak érdekében, hogy az 1969. évi kétoldalú megállapodás szellemében járjon el. E szerint az NDK és a Magyar Népköztársaság kölcsönösen megakadályozzák egymás állampolgárainak harmadik országba történő, engedély nélküli továbbutazását. Hasonlóan el akarták érni, hogy Magyarország tegyen eleget annak a - biztonsági szervek között 1963-ban kötött - egyezménynek, amely előírta, hogy a magyar hatóságok felderítik és 2009. ősz 163
