Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Balti régió: a kisállami projekt „...a végső eredménynek tiszteletben kell tartania a nagy és kis országok közötti egyensúlyt. Ha arra tesznek kísérletet, hogy felborítsák ezt az egyensúlyt, az EU szétesését kockáztatják. "61 „Fontos, hogy az EU minden tagja egyenlő. Mindnyájan észleltük azt, hogy a nagyobb országok hajlamosak kiszorítani [a kicsiket] a döntéshozásból. így nem lehet az uniót hatékonyabbá és erősebbé tenni."62 Nem tartozik ebbe a csoportba Németország és Lengyelország, mivel Berlin és Varsó inkább a „magcsoport" részei. Oroszország másrészt egy olyan Európát szeretne látni, amely következetesen képviseli véleményét, akárhogy is születik az meg, számára a Németországgal és Finnországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fontosabbak. Egy másik „ők", negatív értelmezésben, Oroszország. Oroszország, amelytől „mi" szeretnék távol tartani magunkat amennyire az csak lehetséges, megtalálható mindkét zsánerben. Ez a megközelítés leginkább a vizsgált időszak elejére jellemző, míg később a diskurzus felbomlik az együttműködőbb Finnország, Litvánia, Lettország és a merevebb Észtország által képviselt zsánerekre. „Arra helyesen mutattak rá, hogy az »ismerős« még inkább tisztábban látható az »idegennel« való összehasonlításban. Az észtek és a finnek számára az »idegen« közel volt. Szomszédok vagyunk a nagy, idegen, gyakran ijesztő Oroszországgal. ”63 „A földrajzi helyzeten és a népességi adatokon alapulva nyilvánvaló, hogy egy balti ország, amelynek két és fél millió lakosa van, nem remélheti, hogy elszigetelt maradhat, azon kell elgondolkoznia, hogy kik a barátai és szövetségesei és meg kell határoznia, hogy hova szeretné kötni a jövőjét. Kiderült, hogy a választás nyilvánvaló volt, különösen olyan körülmények között, amelyek a függetlenséghez vezettek: Hátat fordítani Oroszországnak, hátat fordítani a Keletnek és eltökélten haladni a nyugati struktúrák felé."64 Oroszország „másságának" egy másik, pozitívabb megközelítését leginkább Finnország és Németország diskurzusaiban találhatjuk meg, ezekben Oroszországról pozitívabb képet festenek, bár megmarad a „másiknak" a szomszédban, akivel muszáj foglalkozni. „A Finnország és Oroszország közötti kapcsolat kiválóan alakult az elmúlt évtizedben."65 „...végre itt a lehetőség, hogy újra bevonjuk az orosz kultúrát Európába... Oroszország kulturális hagyományai alapvetően nyugatiak, valóban európaiak.”66 2009. ősz 125
