Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi Ezek a változások jelzik az orosz politika már elemzett67 változását, de akárhogy is változtak a zsánerek, Oroszország megmaradt a „másik"-nak, a fenyegető vagy együttműködő, de „másik" félnek. Az idő előre haladtával megfigyelhető a finn megközelítés felé való elmozdulás Oroszország ügyében: foglalkozni vele, és nem mérgesíteni fel. „A múlt év [2006] új lehetőségeket is nyitott kapcsolatainkban az Orosz Föderációval, amely fontos politikai és kereskedelmi partner mind Lettország mind az EU számára."68 Annak, hogy megtaláljuk, mit is jelent pontosan a „mi", egy másik módszere a hasonlóságok kihangsúlyozása, annak állítása, hogy „ugyanolyanok vagyunk". Ezt nemcsak a rendszerváltó országokban találjuk meg, hanem Svédországnál és Finnországnál is. De ilyen összehasonlítások esetében a balti vagy más régió fel sem merül, ezek mindig kétoldalú összehasonlítások. Néhány ország számára vannak olyan kiemelt országok, amelyekkel nagyobb közösséget éreznek, és ezt gyakrabban is fejezik ki (Esztország-Finnország, Oroszország-Finnország, Svédország-Lengyelország stb.). Érdekes megfigyelni, hogy ezek alapján a kifejezett közösségek alapján a központi erő, amellyel a legtöbb közösséget érzi a többi állam, nem a nagy államok közül kerül ki: ugyanis ez az állam Finnország. A vizsgált szövegek nagy többségében felbukkan a Finnországhoz való hasonlóság hang- súlyozása a nyelv, a történelem, az értékek és az érdekek vagy az együttműködés tapasztalata alapján. Ezek szerint egyértelműen Finnország a központi erő. „.. .a finnek a számunkra legelfogadhatóbb nép egy összeolvadáshoz... "69 „Finnország egyértelműen Lettország egyik legközelebbi barátja... "70 „[Tarja Hahnen] Elnök Úrasszony, számunkra Ön képviseli a mai Finnországot, annak eredményeit mint EU-tagország, és Lengyelország fő partnerét a balti-tengeri régióban."71 „Lengyelországnak és Svédországnak kiváló együttműködési tapasztalata van mind a Balti régióban, mind pedig sok más nemzetközi szervezetben. "71 Mint azt már láttuk, a „másik" szerepét a balti-tengeri államok számára elsősorban Oroszország tölti be, mindamellett hogy része a régiónak, de ez inkább egy „furcsa szomszéd"-szerű megközelítés. Nem meglepő módon a balti államok hozzáállása a legnegatívabb, míg a többieknél az együttműködés szükségessége erősebb kényszer. Mindezek mellett azonban látnunk kell, hogy a zsánerek nem változnak, tehát a tartalmat Finnország például a Szovjetunióval fennállt együttműködés közös múltján keresztül közelíti meg, míg Svédország erősebben hangsúlyozza, hogy a Balti-tenger közös védelme elsődleges, csak a reprezentációk változnak. 126 Külügyi Szemle
