Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi A régió, mint az önkép része, nem olyan erős a másik megfigyelhető zsánerben. Ezt a zsánert a Baltikumhoz való sokkal inkább szakmai megközelítés jellemzi, és a régió kapcsán inkább a környezetszennyezés vagy az energiaszállítás problémái jelennek meg, mintsem hogy történelmi előzményeket citáljanak. Ebben a zsánerben találjuk Németországot, Lengyelországot, Svédországot és Oroszországot. Ez érthető, hiszen ezek az országok nemcsak a Balti-tenger partján fekszenek, méretük miatt máshol is érdekeltek. Például a német szövegekben a Balti régió észrevehetően kevesebbszer jelenik meg, mint a többi ország szövegeiben. Ezt magyarázhatja Németország többes elköteleződése és az Európai Unióban játszott központi szerepe. Hasonló a helyzet Lengyelországgal, azzal a kiegészítéssel, hogy itt az európaiság erős bizonygatása is megjelenik. Bár Svédország a Balti-tenger partján fekszik, de Norvégiához fűződő különleges kapcsolata és a hidegháborúban játszott fontos szerepe az északi egyensúly fenntartásában magyarázza gyakorlatiasabb megközelítését, ami az alacsonyabb szintű, szubregionális kapcsolatokra való koncentrálásban is kifejeződik. A svéd szövegek alapján az önkép és a Baltikum kapcsolata a régió imponáló fejlődésével kapcsolatban jelenik meg. „...hogy új fejezetet nyithassunk a Finnországgal való együttműködésben. Gondoljunk arra, mi mást tehetünk azért, hogy szövetségeseinket meggyőzzük a keleti szomszédainkkal való kapcsolatok elmélyítéséről. A Baltikum közös erőfeszítéseink második legfontosabb helyszíne kell, hogy legyen"46 (kiemelés a szerzőtől). „Ebben a tekintetben a szubregionális szerkezeteknek nagy lehetőségeik vannak. A kölcsönös függésnek és a gazdasági együttműködésnek kell az államok között biztonságot építeni. "47 „Most már tény, hogy a balti-tengeri államok régiója a kontinens egyik legdinamikusabb régiójává vált, »mi vagyunk Európa teteje«. ”48 „Lengyelország aggodalma jogos, de nem felejthetjük el az összképet sem. Az Oroszországgal létrehozandó új megállapodás tárgyalásait nem szabad tartósan feltartóztatni"49 (az Északi Áramlat olajvezetékről). Fölvetődik, hogy Dánia és Finnország történelme eltér a balti államokétól, és ezért az azonos zsánerbe tartozás megkérdőjelezhető. De itt látni kell, hogy Finnország a Baltitenger és Oroszország közé szorult és bár kooperál az északi országokkal, sőt ő is tagja lett a szövetségnek, a nyelv, a korábbi történelem és a Szovjetunióval fenntartott különleges kapcsolata más jellemzőkkel ruházza fel. Dániának van a leghosszabb történelme az unión belül (ha az itt releváns egyesített Németországot tekintjük), és egy olyan befolyásos szomszéd mellett, mint Németország, sokkal inkább vonzódhat egy olyan régió felé, ahol hallathatja a hangját. 122 Külügyi Szemle
