Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Balti régió: a kisállatai projekt „Az a tény, hogy a Miniszterek Északi Tanácsa a Balti-tenger másik partján lévő szomszédainkkal az együttműködés erősítésére törekszik, teljesen természetes számunkra."50 Mivel a Balti régióval foglalkozunk, elkerülhetetlen, hogy bevonjuk Oroszországot is az elemzésbe. A terület Oroszország számára stratégiai jelentőségű, talán nem is önmagában, hanem sokkal inkább amiatt, hogy most már nagyrészt az Európai Unióhoz tartozik. A régióban megtalálja Finnországot és Németországot, mint stratégiai partnereket, de különböző okokból. Helsinkivel Moszkva jó viszonyt tart fenn, míg a balti államokkal konfliktusokkal terhes a kapcsolata, ezért itt Finnországban a közvetítőt látja Oroszország. Németországgal a gyakorlatias kapcsolat leginkább a szállítás és az energia kapcsán nyilvánul meg. Az orosz szövegekben a Baltikum nem jelenik meg hangsúlyosan, mint az identitás része. Mivel ez egy hatalmas ország, a Baltikum inkább a szorosan a területhez kötődő szövegekben nyilvánul meg, és ebből következik, hogy Oroszország megközelítése is inkább gyakorlatias, ezért besorolhatjuk a fent említett gyakorlatias zsánerbe, bár hangsúlyozva, hogy ez egy másfajta reprezentáció. „...Finnország mind Oroszországgal, mind a balti államokkal magas szinten működik együtt. És példája, legalább a példája sokat tehet, hogy javuljanak az Oroszország és a balti államok közötti kapcsolat. "51 „Mint balti ország érdekelt a régió nyugalmában, stabilitásában és környezeti biztonságában. "52 Mint azt már említettem az első zsánerben a baltiság része az önképnek. Meg kell azonban említeni, hogy felbukkannak egyéb referenciarégiók is, Észak- és Közép-Európa, amelyek árnyalják a zsánert, de nem alapvető tulajdonságokban és eszközökben, inkább reprezentációkban. Észtország azt állítja néha magáról, hogy sokkal inkább északi, mint balti, és ehhez az észtek találnak némi támogatást a finneknél, míg Litvánia szereti hangsúlyozni közép-európai identitását is. De a zsánerre jellemző erős hivatkozást a történelemre itt is megtaláljuk, amikor Észtország az északi államok és saját közös múltját hangsúlyozza (Hanza Szövetség, svéd aranykor), Litvánia gyakran utal a lengyel-litván unióra, míg Lettország bizonygatja leginkább a balti államok egységét. Dániának és Finnországnak világos kettős elköteleződése van. Ezek a zsáner reprezentációi, azaz a diskurzusok. Lengyelország világosan hangsúlyozza, hogy Közép-Európához tartozik, és ezért a Baltikum felé azt képviseli, hogy ez a régió másodlagos fontosságú számára. „Litvánia EU-tagsága pozitív hatással lesz a régió stabilitására, és előnyös lesz szomszédai számára. A balti-tengeri államok együttműködése, különösen a Balti-tenger államai, Lett2009. ősz 123
