Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Masát András: Régi és új pozíciók a magyar kultúra németországi megjelenésében: 1989-2009
Régi és új pozíciók a magyar kultúra németországi megjelenésében: 1989-2009 Masát András A kultúra folyamatos térhódításáról, lehetséges szerepeiről, szerepvállalásairól (az úgynevezett cultural tűmről) a külpolitikától kezdve a humán tudományokig a szakirodalom egyre több anyagot kínál. A külügyi kapcsolatrendszerekben rejlő szerteágazó lehetőségekről általánosságban ezért nem is szeretnék szólni, hiszen egyébként is konkrét áttekintésre törekszem az elmúlt húsz évről. Bevezetésként mégis szögezzük le, hogy- a külföldre irányuló kulturális stratégia, valamint az interkulturalitás folyamatosan változó formáinak, a bi- és multikulturális dialógusoknak az alakítása, befolyásolása mindinkább szerves része a külpolitikának, és az országimázs elengedhetetlen alkotóeleme;- még ha különbséget teszünk is a hazai, „belföldi" kultúra (politika) és a külföldre irányuló kulturális stratégia között, a két irány elválaszthatatlan egymástól, és egyik a másik nélkül nem létezhet. Ezeket a megjegyzéseket előre bocsátva az alábbiakban konkrétan a magyar-német kulturális kapcsolatokról szeretnék szólni. Olyan áttekintést kívánok adni a magyar kultúra németországi pozícióiról, mely az elmúlt húsz év kulturális projektjeit lényegében két fő esemény köré csoportosítva természetszerűleg szubjektív és töredékes lesz, de - reményeim szerint - alapot kínálhat általánosabb tanulságok megfogalmazására is. 1989: rendszerváltás - paradigmaváltás. Kihívás és lehetőség Húsz évvel ezelőtt a fal lebontásával, a két német állam koegzisztenciája, egymás melletti jelenléte megszűnt. Azzal, hogy a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) az úgynevezett újraegyesítéssel eltűnt a politika színpadáról - a külpolitikához hasonlóan -, egy új magyar kulturális stratégia is szükségessé vált Németország irányába. Ez egyfelől egységesebb irányultságot jelenthetett azzal, hogy már nem kellett számolni a „szocialista testvérország", az NDK elvárásaival, az úgynevezett „szocialista" orszá86 Külügyi Szemle