Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Rada Péter: Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat
Rada Péter ölt testet.56 A joguralom nehezen definiálható, és leginkább annak segítségével ragadható meg, ha meghatározzuk, hogy mi az, ami feltétlen részét képezi. Az alkotmány megalkotása, amely tartalmazza a fékek és ellensúlyok rendszerét az állami hatalom túlkapásaival szemben, egyfajta megoldásnak tűnhet, de önmagában nyilvánvalóan nem elég, hiszen például a Szovjetuniónak is volt demokratikus alkotmánya. Az alkotmányt ezért nem elég „megírni", annak a társadalomban megszilárdult jogszokásokat kell tükröznie, amelyek legfontosabb tartópillére a törvény előtti egyenlőség, ami értelemszerűen minden állami tisztségviselőre is kiterjed, hogy ne legyenek olyan emberek, „akik egyenlőbbek az egyenlőknél". A joguralom ugyanakkor azt is jelenti, hogy a jognak minden helyzetben felette kell állnia bármilyen önkényes hatalomnak.57 Praktikusan mindez azzal jár, hogy a demokratikus intézmények kialakítása során figyelembe kell venni azokat az útmutatásokat és kívánalmakat, amelyeket a témával foglalkozó kutatók, Friedrich Hayektől, John Rawlsig, igen világosan és érthetően megfogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell létezniük ahhoz, hogy egy adott államban a jog uralma érvényesülni tudjon. A demokrácia kialakítását számos faktor megkönnyítheti: a joguralom, a biztonság, a béke, a gazdasági fejlettség, a társadalmi fejlettség, például az analfabetizmus alacsony foka, a fejlett középosztály, ugyanakkor elengedhetetlen tényezői az ismétlődő szabad és tiszta választások, az alacsony korrupció, az emberi jogok és a kisebbség jogainak tiszteletben tartása s a kormány társadalmi elfogadottsága. Mindezen tényezőkön felül a kialakult civil társadalom a legbiztosabb alapja a demokráciának. A nem működő államokban azonban az államkudarc oka gyakran a civil társadalom hiányára vezethető vissza. Ilyenkor a külső hatalomnak annyi lehetősége marad, hogy közvetlenül támogatja a civil csoportokat, illetve elősegíti egy olyan környezet kialakítását, mely előmozdítja a civil társadalom fejlődését. Az erős civil társadalom ugyanakkor fontos tényező a kialakított demokratikus keretek fenntartása szempontjából, hiszen figyelembe kell venni, hogy a demokrácia nem a szavazókon, hanem az állampolgárokon nyugszik,58 azaz a sikeres demokráciának nemcsak a demokratikus intézmények léte, mint a szabad és tiszta választások, hanem a demokrácia minősége is fontos mutatója. Továbbá az állampolgárság intézménye a joguralom és a társadalmi igazságosság megvalósulásának is alapkategóriája, mert az nem merül ki abban, hogy az állampolgároknak joguk van valamilyen formában beleszólniuk az állam működésébe. Az állampolgársághoz, abban definíció szerint benne foglalva, hozzákapcsolódnak kulturális, szociális, és szélesebb értelemben vett politikai jogok is. A kormányzat, és általában a politikai vezető réteg, a demokratikus versengés tulajdonságaiból fakadóan nem feltétlen képesek, vagy hajlandók minden ilyen irányú, kapcsolódó dimenzióban kielégíteni minden ember igényét. A civil társadalom feladata pont az, hogy a politikai befolyásoló erővel nem bíró csoportok számára is biztosítsa azt, amit mondjuk az egyéb politikai intézmények nem képesek. Ha nem működő államokról beszélünk, akkor mindez még fontosabbnak tűnik, hiszen 58 Külügyi Szemle
