Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Peisch Sándor: "Soha nem felejtjük el nektek...". A magyar-német kapcsolatok az elmúlt két évtizedben
„Soha nem felejtjük el nektek..." A magyarnémet kapcsolatok az elmúlt két évtizedben Peisch Sándor „Mi, németek a magyarokkal több évszázados partneri viszonyban és barátságban élünk. Kapcsolataink István királyig nyúlnak vissza. Ez a barátság azokban az időkben is bizonyítást nyert, amikor a vasfüggöny megszűnt létezni. Mi, németek sosem fogjuk elfelejteni a magyaroknak, hogy ők voltak az elsők, akik segítettek nekünk áttörni a népünket évtizedeken át megosztó falat és szögesdrótot. Emlékezzünk a „Páneurópai Piknikre" 1989 augusztusára Sopronban. Sok honfitársunk, aki el akarta hagyni az akkor még létező NDK jogfosztó rezsimjét, ezt az alkalmat használta fel, hogy a szabadságba meneküljön. Mindenekelőtt azonban a magyar kormány bátor döntésére emlékezünk, amelyet 1989 szeptemberének drámai napjaiban hozott. A kormány az ellenzék támogatásával, amelyhez az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum is tartozott, ekkor nyitotta meg a határt, szabad be- és kiutazást biztosítva az NDK-menekültek számára. Sohasem fogjuk elfelejteni a magyar népnek ezt a barátságról tett nagyszerű tanúbizonyságot. Ezért különösen nagy öröm számunkra, hogy ma a magyar néppel együtt élhetünk az Európa Házban, békében és szabadságban." (Helmut Kohl: Előszó Antall József parlamenti beszédeinek német nyelvű kiadásához.) A határnyitás huszadik évfordulója arra ösztönöz, hogy visszapillantva mérleget készítsünk a magyar-német kapcsolatok elmúlt két évtizedbeli alakulásáról, s természetesen ennek alapján előre tekintve keressük azokat a területeket, amelyeken tovább lehet lépni a hazánk nemzetközi kapcsolatrendszerében oly kitüntetett helyet betöltő országhoz fűződő viszonyunkban. E két évtized fejleményeinek megértéséhez azonban szükség van bizonyos előzmények felvillantására, amelyek a nyolcvanas évek elejére nyúlnak vissza, s amelyek bizonyítják, mennyire erősek voltak azok a közös érdekek, amelyek az akkori kormányok lépéseit motiválták. Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyozni, mert a jelen írás megkísérli a kapcsolatok egyfajta csoportosítását az érdek- és értékközösség felrajzolásával. E csoportosításnál abból indulok ki, hogy a nyolcvanas évek magyar és német (mind az NSZK, mind bizonyos fokig az NDK) kormányainak külpolitikai-külgazdasági törekvéseit az érdekközösség jellemezte, jóllehet különböző értékközösségekhez, sőt 44 Külügyi Szemle