Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István A tőkeáramlással kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell, hogy a multinacionális vállalatok befektetéseiket gyakran leányvállalataikon keresztül valósítják meg, és ezek nemzetisége általában különbözik a tulajdonosétól. Ennek legszemléletesebb példája Magyarországon a Matáv privatizációját megelőzően a legnagyobb beruházást létesítő General Motors esete, ahol a tőkebefektetés a németországi leányvállalaton keresztül valósult meg, mégis amerikai tőkebefektetésként szerepel a statisztikában. Továbbá a magyarországi német befektetések tekintélyes hányada nem közvetlenül a német anya- vállalat, hanem annak valamelyik osztrák leányvállalata révén jött létre. A német működőtőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években és a 2000-2006-os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss beruházások révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt (1. 15. táblázat). 1990 és 1995 között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s 2000-re már 7187 millió eurót tett ki. 2000 és 2005 között az állomány újra megkétszereződött; 14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró növekedéssel elérte a 16,499 millió eurót. A német műkődőtőke-befektetések megoszlása karakterisztikus súlypontokat mutat: a közúti járműgyártás áll az élen, a befektetések 28,6 százalékával. A közlekedésbe, telekommunikációba 17,1 százalék tőke áramlott, a kereskedelembe pedig 12,9 százalék. A német eredetű tőke 10,5 százaléka az energiaszektorban működik, a bankok, biztosítók részesedése 6,0 százalék. Az elektrotechnika és elektronikai ágazatba a német beruházások 4,4 százaléka irányult, a vegyipar 3,1 százalékkal szerepelt. A korábban klasszikus beruházási területnek számító gépiparban a német befektetések állományának csak 2,1 százalékát találjuk (16. táblázat). A külföldi közvetlen befektetők származási országa szerint a 2008-ig Magyarországon beruházott működőtőke-állomány 25 százaléka Németországból érkezett, a holland vállalatok (döntően multinacionális cégek) részesedése 14 százalék, az osztrák cégek 13 százalékkal szerepelnek. A legnagyobb Európán kívüli közvetlen befektetők az egyesült államokbeli cégek, részesedésük a magyar FDI-állományban öt százalékot tesz ki. Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, ezek közül a legnagyobb befektetők a következők: Audi Hungária - autó, motorgyártás, K+F kapacitás; Daimler - autógyártás; Siemens - hírközlés; E.ON Kraftwerke - vil- lamosenergia-termelés, energetika; RWE - villamosenergia-termelés, energetika; Bosch - szereléstechnika; LuK - járműalkatrészek. A külföldi és ezen belül a német működőtőke-befektetések makrogazdasági szerepe elsősorban a gazdasági növekedésre, a GDP alakulására, a beruházásokra, a külső egyensúlyra, valamint a foglalkoztatásra és a bérszínvonalra gyakorolt hatása szempontjából érdemel figyelmet. A működőtőke-beáramlásnak a GDP alakulására gyakorolt hatásának elemzésekor külön meg kell vizsgálni az úgynevezett zöldmezős beruházások és az állami vállalatok privatizáció útján történő megvásárlása során fellépő 24 Külügyi Szemle
