Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István Magyarország exportőri részesedése Németország összimportjában 1990-ben 0,78 százalék, 2000-ben 1,98 százalék, 2008-ban 1,77 százalék volt. A 18 éves időszak egészét tekintve Magyarország jelentősen növelte részarányát egy nagyon igényes piacon. A Magyarországra irányuló német szállítások részesedése Németország összexportjához viszonyítva ennél is nagyobb dinamikát mutat; az 1990. évi 0,89 százalékról, 2000- re 1,72 százalékra, 2008-ra pedig 2,17 százalékra nőtt. Ez jól jelzi Magyarország felvevőpiaci jelentőségének felértékelődését a német exportőrök számára. Abszolút értékben Lengyelország, az egy főre jutó kereskedelemben Csehország, majd Magyarország Németország legnagyobb kelet-közép-európai partnerei. A négy visegrádi ország együttes felvevőpiaci súlya a német összexportban 1995-ben 4,62 százalék. Ez az arány 2000-re 6,85, 2008-ra 9,49 százalékra nőtt. A visegrádi országok a német piacon szállítóként 1995-ben 4,98 százalékkal, 2000-ben 7,22 százalékkal, 2008-ban már 9,92 százalékkal szerepeltek. Az országcsoportnak rendkívül nagy jelentőségű tény, hogy nemcsak igen látványosan tudta növelni részesedését a német piacon, hanem hogy szállítói jelentősége, részaránya még magasabb, mint felvevőpiacként játszott szerepe. Az EU-27-ekbe irányuló német exportban Magyarország részesedése a visegrádi országokkal együtt az ezredforduló után is folyamatosan emelkedett. Az unióba irányuló német kivitelnek Magyarország 2001-ben 2,6 százalékát, 2007-ben 2,8 százalékát vette fel. 2001 és 2007 között Csehország részesedése 3,7 százalékról 4,2 százalékra, Szlovákiáé 1,0 százalékról, 1,4 százalékra, Lengyelországé 3,7 százalékról 5,8 százalékra nőtt. Néemtországnak az EU-27-ekből érkező importjában 2001 és 2007 között Magyarország szállítói részesedése 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt, Csehországé 4,1-ről 5,3 százalékra, Szlovákiáé 1,2-ről 1,8 százalékra, Lengyelországé 3,8-ról 4,9 százalékra. A többi újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagország részesedése a német kereskedelemben egy százalék alatti, kivéve Romániát, amelybe felvevőpiacként 2007-re a német export 1,2 százaléka érkezett. Az ezredfordulótól 2008-ig Németország exportjának volumenét az EU-27-ekbe átlag feletti ütemben növelte, sőt exportnövekedése rendre nagyobb ütemű volt, mint az unió többi nagy méretű tagállamáé, azaz Lranciaországé, Nagy-Britanniáé és Olaszországé (kivétel Nagy-Britannia 2005-ben). Magyarország exportjának volumene rendre impozáns, 2007-ig általában két számjegyű ütemben nőtt. Néhány évben Csehország és Szlovákia haladta meg a magyar ütemet. Németország importvolumenének növekedése a 2000-2006-as időszakban rendszeresen az EU-27-ek ütemét meghaladta, de 2007-ben és 2008-ban már elmaradt attól. A négy nagy uniós tagország piacbővülése terén a német piac mutatta a viszonylag legmagasabb ütemet. Magyarország importja az EU-ból a 2000-2008-as időszakban dinamikusan, de legtöbbször az exportnál lassabban nőtt, így a magyar külkereskedelmi 8 Külügyi Szemle
